Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Ennek az a célja, hogy a vízfolyás alsó szakaszát megvédj ük a változó vízjárás káros hatásaitól. A legalsó vízerőmű így azonban alaperőműként működik (4.4—208. ábra). Előnyös, ha a bőgőkben a vízmélység nagy. A vízfolyást úgy kell lépcsőzni, hogy kihasználatlan szakaszok ne legyenek. A csúcsüzem kétféleképpen valósítható meg:

1. a tározókból lebocsátott víz érkezésének megfelelően a vízerőműveket egymás után helyezik üzembe;

2. a vízerőműveket egyidejűleg helyezik üzembe.

Csúcsüzemnél — különösen a második esetben — a fellépő esésveszteség miatt kisebb a termelhető energia mennyisége, mint a tározás nélküli üzemben, de ez megtérül a csúcsenergia nagyobb értékében.

A csúcsüzem szivattyúzással is összekapcsolható olyképpen, hogy a kisfogyaszlású időszakban a szabad energiával az alsó tározókból a vizet visszaszivattyúzzuk a felső bögébe.

A tározók költségesek, ezért az alsó tározó esetleg el is maradhat. Ennek lehetőségét azonban gondosan meg kell vizsgálni. Magános vízerőmű csúcsüzeménél is ez a hqlyzet.

A 4.4—209. ábra magános csúcsüzemű vízerőmű napi üzemének típusait mutatja. Az a—c esetekben a vízerőmű biztosítja a maximális teljesítményt az előírt időtartamban, a d esetben időben, az e esetben pedig a teljesítményben korlátozás jelentkezik. Az f részábra azt az üzemi

367

4.4—208. ábra. Összefüggő lépcsőzés csúcsüzemű vízerőművei