Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A munkateret vasszádfalakkal, cellás sejtfalakkal vagy szekrényes zárógátakkal lehet körülzárni. Az így szárazzá tett munkagödörben a műtárgyat a mértékadó árvíz szintjéig kell megépíteni, majd a zárógát elbontható. A 4.4—197. ábrán a Ráncé- (Franciaország) árapály-erőmű cellás zárógáttal körülvett munkatere, a 4.4—198. ábrán pedig a munkatérben épülő vízerőmű látható.

Átvágásban létesítendő vízerőművet két ütemben lehet megépíteni. Az első ütemben megépül a műtárgy, a második ütemben pedig az átvágás és a régi meder zárógátja. Így épült meg a tiszalöki vízerőmű (4.4—199. ábra) Fia a műtárgy helye az árvédelmi töltésen belül, a hullámtéren van, akkor az építés idejére a munkateret is körül kell venni az árvizek ellen védő gáttal.

A 4.4—200. ábra az átvágásban épülő wallseei vízerőmű (Ausztria, Duna) munkaterét mutatja.

A VÍZERŐTELEP ÉPÍTÉSÉNEK IRÁNYELVEI

Hasonlóan más nagy tömegű vízépítési műtárgyhoz — a zsugorodásra való tekintettel — a vízerőtelepet is kisebb tömbökben, sakktábla- szérűén kell betonozni. Az átmenővasalásokat megfelelően el kell helyezni. A tömbök kialakítására a 4.4—201. ábra mutat be példát.

A tervekben megadott méreteket gondosan be kell tartani, különösen a csigaháznál és a szívócsatornánál. A méretektől való eltérés a turbina hatásfokának csökkenését okozhatja.

Ezért nagy gondot kell fordítani a zsaluzás kialakítására. A csigaház és a szívócsatorna mintadeszkázatának elkészítése nehéz feladat, minthogy bonyolult térbeli alakjuk van (4.4—202. ábra).

A vízerőtelep tömbjébe sok szerkezetet kell bekötni, bebetonozni (csigaházsarkantyú, lapátház, a vezetőlapátok és támlapátok alsó és felső gyűrűi, az ideiglenes elzárások hornyainak vasalása stb.). Ezeket ponto357

4.4—199. ábra. Az átvágásban épült tiszalöki vízerőmű helyszínrajza