Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A vízerőtelep vasbeton szerkezeteinek szilárdsági méretezésénél többnyire jelentkező követelmény a vízzáróság és a repedésmentesség. A betonméretek általában olyan nagyok, hogy a szerkezetek nincsenek nyomásra kihasználva, a feszültségek elmaradnak a plasztikus határigénybevételtől. Ezért a rugalmasságtan elvei szerint méretezünk, s a szükséges vasmennyiséget közelítően az

_ 8^ M

1 mci7

ismert összefüggésből számíthatjuk. A jobban kihasznált szerkezeteket a vonatkozó előírásoknak megfelelően méretezzük.

A vízerőtelep fajlagos vasmennyisége 40-t-120 kg/m3 között változik. Tapasztalat szerint ez az érték az alépítményben 40 -r- 60, a felépítményben pedig 80 -f- 120 kg/m3.

a vízerőmű EpItöművEszeti kialakítása

A vízerőmű nagy értékű létesítmény. Megérdemli, hogy nagy gondot fordítsunk esztétikai kialakítására is. Ez az építőművész feladata, akit a megfelelő időpontban be kell vonni a tervezésbe. Célszerű ebben a kérdésben pályázatot kiírni.

kísérletek, ellenőrző mérések

A vízépítési műtárgyak létesítése általában, a vízerőműveké pedig különösen sok tapasztalati tényező figyelembevételét kívánja meg. Ezek felhasználása a tervezésben a költségek jelentős csökkentéséhez, nagyobb biztonsághoz és kedvezőbb üzemi viszonyokhoz vezethet. Egyes kérdésekre pedig kizárólag csak kísérlet segítségével kaphatunk választ. A vizsgálatok végrehajtására a következő lehetőségek vannak:

laboratóriumi kisminta-kísérletek,

természetbeni kísérletek,

helyszíni ellenőrző mérések.

A kisminta-kísérleteket elsősorban az alábbi kérdések vizsgálatára lehet felhasználni:

1. Hidraulikai kísérletek:

aj az érintett (kihasznált) folyószakasz áramlási vizsgálata (4.4—192. ábra),

b) a vízerőmű általános elrendezése,

ej a vízerőmű egyes műtárgyainak kialakítása,

d) szivárgási kísérletek,

ej a mederben kialakított munkatérelzárás.

347