Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A vízerőtelepet keszonokra is lehet építeni. A kis teherbírású talajokon szóba jöhet a cölöpalapozás is. Ilyen módon építették meg a svájci Dietikon-vízerőtelepet (4.4—175. ábra). AZ ERŐTELEP STATIKAI VIZSGÁLATA A vízerőtelep statikai vizsgálatát az összefüggő építményrészekre kü- lön-külön kell elvégezni. A nagyméretű erőtelepet ugyanis osztóhézagokkal statikailag egymástól független részekre kell tagolni. Az osztóhézagok lehetnek keresztirányúak (vízfolyás irányúak) és hosszirányúak (vízfolyásra merőlegesek). A keresztirányú osztóhézagokkal a vízerőtelepet olyan hozzávetőleg egyforma tömbökre osztjuk, amelyek 1 vagy 2 gépegységet foglalnak magukban. A keresztirányú osztóhézagokat a gépegységek közötti elválasztó pillérekben képezzük ki vízzáró módon (4.4—176. ábra). A tiszalöki vízerőtelep három gépegységét tartalmazó tömbjét két keresztirányú osztóhézaggal három részre lehetett' volna osztani. Ezek azonban viszonylag karcsúak lettek volna, s esetleg egyenlőtlen süllyedés következett volna be. Ezért a 62,5 m hosszú építményt nem osztották meg (4.4—177. ábra). Nagyon tanulságos, hogy a rheiníeldeni 120 m hosszú vízerőtelep (Svájc, Rajna) az egyenlőtlen süllyedés következtében középen két 60 m hosszú tömbre repedt szét. Hosszirányú osztóhézagot a szívócsatorna, ill. az előcsatorna és a főtömb között létesítenek, hogy elkerüljék az itt várható nagy konzolterhelést. A hosszirányú osztóhézag helye a terhelési lépcsőknél van, de gyakorlati okok miatt az előcsatorna, ill. a szívócsatorna zsilipjeinél képezik ki (4.4—178. ábra). A vízerőtelep két részre tagozódik: felépítményre és alépítményre. A felépítmény a gépcsarnok. Az alépítménynek az előcsatorna és a csigaház alatti részét alaptestnek nevezzük. Ennek alsó, öszefüggő része az alaplemez (4.4—179. ábra). 334 4.4—177. ábra 4.4—176. ábra. Keresztirányú osztóhézag
