Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

kor az így felszabaduló összegeket a kiépítés mértékének növelésére fordíthatjuk. A költségeket csökkenthetjük: a folyószakasz több célú hasznosításával,

korszerűbb, kisebb beruházási és üzemi költséget igénylő megoldásokkal.

b) Tározás. Tározással lényegesen javíthatjuk az energiatermelési viszonyokat. Kisesésű vízerőműveknél rendszerint napi tározó létesítéséről van szó. A napi tározó lehetővé teszi a kiépítési vízhozam növelését, amivel a nap meghatározott időszakaiban — a fogyasztói igények csúcsidejében — nagyobb teljesítményeket lehet biztosítani. A vízerőművek ilyen üzemeltetése — az ún. csúcsüzem — nem jelenti ugyan az energia- termelés növekedését, azonban értékesebb energiát szolgáltat.

3. Esésnövelő berendezéseket vagy elrendezéseket alkalmazunk. Ezek a megoldások a hasznosítási fokot azáltal javítják, hogy lehetővé teszik a kiépítési vízhozamon felüli vízhozamok —■ egyébként elvesző — energiája egy részének hasznosítását a kiépítési vízhozam s így a turbinák számának, ill. méretének megnövelése nélkül.

4. Csökkentjük a vízerőművek hidraulikai veszteségeit. Ez elérhető a vízlépcső helyének megfelelő megválasztásával, célszerű általános elrendezéssel, az egyes műtárgyelemek áramlástanilag helyes kialakításával és üzemeltetési módszerekkel.

VÁLASZTÁS FOLYAMI ÉS ÜZEMVÍZCSATORNÁS ELRENDEZÉS KÖZÖTT

A vízfolyások kis esésű szakaszán folyami vízerőmű létesítése a gazdaságos. Itt ugyanis üzemvízcsatornával csak kis vízszintkülönbséget lehet nyerni, viszont a nagy vízhozamok vezetése nagyméretű, tehát költséges csatornát igényel.

Üzemvízcsatornás elrendezést a nagyobb, legalább 30 -4- 40 cm/km esésű, viszonylag kisebb vízhozamú vízfolyásokon — különösen, ha az esést nagyobb kanyarok átvágásával növelhetjük — tervezhetünk.

A VÍZERŐMŰ HELYÉNEK MEGVÁLASZTÁSA

A vízerőmű helyét közelítőleg a vízfolyásra vonatkozó vízgazdálkodási kerettervek kijelölik. A keretterv vízerőhasznosítási részében a vízerőművek helyének kijelölésekor számos körülményt kell mérlegelni. Ilyenek:

a geológiai és topográfiai adottságok, a mellékvízfolyások betorkollásai,

a meglevő és tervezett vízépítési művek és műtárgyak, a vízerőmű kapcsolódási lehetőségei az együttműködő erőműrendszerhez,

települési és közlekedési viszonyok, azok várható fejlődése, táj- és természetvédelmi szempontok, a komplex hasznosítás lehetőségeinek kihasználása stb.

A vízerőtelep helyét pontosabban elsősorban áramlási és építési szempontok figyelembevételével határozzuk meg. Ehhez kiterjedt feltárást, természetbeni és laboratóriumi kísérletet és vizsgálatot kell végezni.

332