Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

A vontatóhajózásban a vontató géphajó vontatja a megrakott, gép nélküli uszályhajókat a rendeltetési helyükre. A vontatóhajóból és a mellé kötött vagy utána akasztott úszóegységekből (vontatmányból) álló csoportot hajóvonatnak nevezzük. Felfelé vontatásnál (hegymenetben) a kisebb vontatási ellenállás végett az uszályokat lazán, egy vagy két oszlopban és több sorban, viszont lefelé (völgymenetben) a jobb irányíthatóság végett legfeljebb 2 sorban és több oszlopban szorosan csatolják a vontatóhajóhoz. Az uszályok száma a vontatóhajó vonóerejétől és a víz sebességétől, az oszlopok és sorok száma pedig ezenkívül a hajóút méreteitől és kanyarulati viszonyaitól függ. Belvízi útjainkra a vontatmányok összeállítását a „Hajózási Szabályzat” írja elő (3.1—7. ábra). A vontatókötelekkel a szükség szerint manőverezni is lehet (3.1—8., 9., 10. ábrák).

A vontatóhajózást az alábbiak jellemzik:

aj völgymeneti érkezéskor és induláskor a vontatóval fordulni kell, ami gyakran okoz kárt, ill. a biztonságos fordulási művelethez meghatározott hajóútszélességet igényel;

b) a vontatóhajó jelentős ellenállást okoz a mögötte haladó uszályoknak, ez a hatás a hosszabb vontatókötéllel csökkenthető;

e) a hajóvonat összeállítása sok időt igényel, az összes üzemi idő 70%-a improduktív;

d) a vontatmány bontása viszont könnyű, ami különösen az elszórt rakodóhelyek esetében jelent előnyt;

ej önálló irányító személyzetet igényel, ez a szállítást nagymértékben drágítja;

f) kanyarban a hajlékony vontatmány jobban simul a kanyar ívébe. AZ ÖNJÁRÓ HAJÓZÁS

Az önjáró hajózás egyike az új szállítási irányzatoknak. Elsősorban darabáruk szállítására alkalmas. A Szovjetunió, Franciaország és az NSZK jelentős önjáró hajóparkkal rendelkezik. Magyarországnak is van néhány önjáró áruszállító hajója.

Az önjáró hajózás

a) improduktív üzemideje kedvezőbb (60%), mint a vontatóhajózásé, mivel elmarad az uszályok rendezése;

b) termelékenysége az összes szállítási mód között a legnagyobb (hordképesség-tonnára vonatkoztatott évi tkm-teljesítmény);

ej kisebb, de magasabb képzettségű személyzetet igényel;

d) a víziót adottságaihoz (vízsebesség, kanyarulatok, hajóútszélesség) a legjobban alkalmazkodik;

e) segítségével könnyebben valósítható meg a folyamatos éjjel-nappali szállítás, mert az elektronikus irányítóberendezések (radar, rádió) hatékonyabban segítik az egyetlen hajóegység irányítását;

f) a hajó hordképességegységre vonatkoztatott bruttó értéke nagyobb, mint a vontató- vagy tolóhajózásé, de ezt a kisebb állásidő kiegyenlíti.

31