Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
4.472 A csőturbinák alkalmazási területei A csőturbinákat elsősorban a kis esések tartományában, 1,5 m és 15 m között célszerű alkalmazni. Várható azonban, hogy az eséshatár el fogja érni a 40 -4- 60 m-t. A járókerék-átmérő ma 5-4-6 m-ig terjed, de van lehetőség arra, hogy 8 m-ig növeljék. Az egységteljesítmény mai határa 15-4-20 MW, de már a közeljövőben lehetséges lesz 50 MW-os vagy még annál is nagyobb teljesítményű gépek gyártása. A különböző típusú csőturbinák közül a zárt, ún. monoblokkos, olaj- töltésű aszinkron generátorral ellátott gépeket kis teljesítmények esetén mintegy 4-4-5 MW-ig alkalmazzák. A hasznosított vízhozam 3-4-15 m3/s. Csőturbina aknába helyezett generátorral 15 m alatti eséseknél 15-4-45 m3/s vízhozamra megfelelő. A nagyobb vízhozamoknál s ennek megfelelően a nagyobb teljesítmények esetén a körüláramlott generátor levegőhűtéssel a legalkalmasabb (4.4—160. ábra). •[MW] 4.473 A csőturbina értékelése a) A CSÖTURBINA ELŐNYEI A csőtürbina kedvező tulajdonságaiból származó előnyök megmutatkoznak a gépészetben, a mélyépítésben, a vasszerkezetekben, az építés lebonyolításában és az üzemben egyaránt, de lehetőséget adnak az esztétikailag megfelelőbb elrendezés kialakítására is. A csőturbina legfontosabb előnyeit az alábiakban foglalhatjuk össze. 1. A csőturbinának a klasszikus Kaplan-turbinánál nagyobb Qn fajlagos nyelőképessége és nagyobb nlx fajlagos fordulatszáma van. Azonos lapátállás és járókerék-átmérő mellett a Qn mintegy 20%-kal növekszik. Ez a kis eséseknél adódó nagy méretek csökkentése szempontjából jelentős. Adott esésnél és vízhozamnál a csőturbina átmérője kisebb, és fordulatszáma nagyobb, mint a klasszikus Kaplan-turbinának. Adott teljesítményt 10—20%-kal kisebb átmérőjű géppel el lehet érni. Ennek következtében kisebb a turbina súlya, kisebb a generátor pólusszáma, tehát könnyebb a generátor. 4.4—160. ábra. Csőturbinák alkalmazási területe 316