Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A világon az első csőturbinát körüláramlott generátorral a már említett Roscin-vízerőműbe építették be. A. Fischer tervei szerint. Főleg a generátor hűtésével voltak bajok. Emiatt és a korlátozott teljesítőképessége miatt ezt a típusú csőturbinát a továbbiakban nem gyártották. Ezután a franciák számos kis teljesítményű kísérleti vízerőművet létesítettek csőturbinákkal. Az ezekkel szerzett tapasztalatok vezettek el a nagyméretű csőturbinák kialakitásához. Az első nagyméretű, nagy teljesítményű csőturbinaként a Ráncé folyó torkolatában St. Malónál épülő árapály-erőmű turbináinak prototípusát tekinthetjük. A mindkét irányban: turbinaként és szivattyúként egyaránt működtethető gép teljesítőképessége 12 200 LE, nyelőképessége 227 m3/s, átmérője 5,8 m. CSÖTURB1NA AKNÁBA ÉPÍTETT GENERÁTORRAL Ez a csőturbina abban különbözik az előzőekben ismertetett típustól, hogy a generátor külön aknában van elhelyezve, illetőleg a generátort függőleges tengelyű köpeny veszi körül, amely felül nyitott (4.4—159. ábra). Az aknás elrendezés előnye, hogy a generátor és egyéb elemek üzem közben is hozzáférhetők. Áramlástani szempontból azonban nem kedvező. Mai vélemény szerint a körüláramlott generátor előnyösebb, mint az aknás elrendezésű. Aknás generátorral épült meg többek között az Argentat- és a Cam- beyrac-vízerőmű Franciaországban. A trieri és a Detzem-vízerőmű az NSZK- ban és a Káma-vízerőmű a Szovjetunióban. Ez utóbbiban találhatók a világ legnagyobb teljesítményű aknás elrendezésű gépei (gépteljesítmény: 21,8 MW). 313 4.4—158. ábra. Generátor a szívócsatornában
