Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A csőturbinák fő jellemzői:

vízszintes vagy enyhén ferde tengelyelrendezés,

csigaház nélküli egyenes vagy enyhén íves turbinacsatornák,

lehetőleg egyenes szívócsövek,

propeller- vagy Kaplan-turbinák,

különleges, az elrendezésnek megfelelően szerkesztett generátorok.

A csőturbinás gépcsoportok (röviden: csőturbinák) kialakítása elsősorban a generátorral van összefüggésben.

A csőturbinákat a generátor elrendezése szerint csoportosíthatjuk a következőképpen:

1. cső turbina koszorúgenerátorral (póluskerék-turbina);

2. csőturbina körüláramlott (köpenyes) generátorral: a) a szívócsőben,

fa) az előcsatornában;

3. csőturbina aknába épített generátorral.

A generátor lehet:

1. hajtása szerint:

a) közvetlen hajtású,

b) áttételes;

2. hűtési rendszere szerint: a) olajfa) levegő-,

c) vízhűtésű.

A csőturbina megjelenése a kiesésű vízerőhasznosításban igen nagy jelentőségű. Nem túlzás azt állítani, hogy szerepe vetekszik azzal, amit a Kaplan-turbina játszott első alkalmazásának idejében. A Kaplan-turbina a 20-as években forradalmasította a kisesésű vízerőhasznosítást, alkalmazásával óriási vízerőkészletek kiaknázása vált gazdaságossá. A vízerőhasznosítás jelenlegi fázisában — amikor már általában a kevésbé gazdaságos lehetőségekre kerül sor, és a verseny is élesedett — a csőturbina ad új lendületet a kisesésű vízerőművek építésének.

A ma alkalmazott és alkalmazható csőturbina 20 év alatt fejlődött ki. Kezdetben sok vitára adott alkalmat az új turbinatípus, és még 10—15 évvel ezelőtt is kevesen ismerték fel a ma már kétségtelenül beigazolódott kivételes jelentőségét. A kezdeti nehézségek ellenére egyedül az Escher—Wyss-turbina- gyár 1936 és 1951 között 75 db csőturbinát gyártott összesen 143 000 LE teljesítménnyel. Csőturbinákat alkalmaztak többek között az Iller, a Lech és a Saalach folyókon, a Rhume—Leine, Isar vízfolyásokon, Svájcban a Thuron, Franciaországban pedig a Massiv Centralban Argentat és Cambeyrac mellett.

A legújabb fejlődés a Ranee, Mosel, Rhone, Rajna és a Dnyeper csőturbinás vízerőműveihez kapcsolódik. Egyre több világhírű turbinagyár foglalkozik csőturbinák gyártásával. A már említett Escher Wyss mellett a francia Neyrpric, a nyugatnémet Voith, a szovjet leningrádi LMZ, a svéd KMW is bevezették. Foglalkozik a kérdéssel a szovjet harkovi Kirov-turbinagyár, a csehszlovák CKD—Blanskó és a magyar Ganz-Mávag is.

310