Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

4.4—109. ábra. A csigaház bővítése

P. P. Argunov a Szovjetunióban végzett kísérletek alapján a perdület állandóság elve helyett a középsebesség állandóságának elve alapján javasolja a csigaház alakját meghatározni. Így jobb hatásfok érhető el. Ennek oka a súrlódási veszteség hatása, ami a perdületállandóság elve alapján kialakított csigaházakban jelentősebb, mivel az ilyen csigaházak keresztmetszete gyorsabban szűkül, mint az állandó középsebesség alapján számítottaké.

Vázlattervek készítésénél célszerűen grafoanalitikai módszert lehet 7" használni (4.4—110. ábra). A módszer menete:

Legyen az előcsatornába érkező vízhozam Q, és vegyük fel a sarkantyúszöget: a-t, akkor a csigaház

belépési szelvényén beáramló vízhozam :

Qo

360

Q.

A belépési szelvény területe: Qo

Aq —

vk

4.4—110. ábra. A csigaház szerkesztés.

ahol vk megengedett középsebesség a vk = CkV 2 gH

összefüggésből számítható. A képletben szereplő sebességtényező, Ck = 0,17 -5- 0,20.

A szerkesztés első lépéseként fel kell venni a turbina T—T tengely- vonalát. Ettől vízszintesen felrakjuk a turbina állórészének sugarát ra-t, aminek értéke a járókerék átmérőjének (D3) függvényében:

0,75 D3 -J- 150 mm.

Ezután megrajzoljuk az A0 területű és szokásos alakú A—B—C— D—E—F belépési szelvényt. A további szelvényeket úgy vesszük fel, hogy külső sarokpontjaik — 1, 2, 3, 4 — az A—C, ill. az E—F egyenese270