Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

4.4—97. ábra. A vízerőtelep helyének megválasztása

fajlagos költsége a vízerőtelep felé állandóan nő, mivel mindinkább feltöltésben vezet. Az alvízcsatoma költsége viszont a vízerőteleptől távolodva csökken, mivel a bevágás mélysége itt a legnagyobb.

Az üzemvízcsatorna költsége

K = Kx + K2,

ahol Kx == ft (x) a felvízcsatorna költsége a hossztól függően,

K2 = f2 (x) az alvízcsatoma költsége a hossztól függően.

A vízerőtelep helyét a legkisebb költségnek megfelelően kell megválasztani.

Az üzemvízcsatorna teljes K költsége akkor lesz minimum, ha dK _ dKx dK2_ = 0

dx dx dx

Ebből

dKi == _ dK2 dx dx

A 4.4—97. ábrából leolvasható, hogy a költségminimum az xq helyen épített vízerőtelephez tartozik. Itt teljesül az előbbi feltétel, a két költséggörbe érintőjének iránytangense — a fajlagos csatornaköltségek — egyenlőek és ellenkező előjelűek.

4.46 A VÍZERÖTELEP

A vízerőtelep a vízerőműnek az a műtárgya, amely a turbinából és a generátorból álló, energiát átalakító gépcsoportokat, segédberendezéseiket, esetleg a transzformátorokat és a kapcsolóberendezéseket foglalja magában.

258