Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
A felszíni jég képződésének lehetőségét csökkenthetjük az üzem vízcsatorna szabályos kiképzésével. El kell kerülni minden, az áramlást zavaró körülményt — mederszűkületeket, hídpilléreket —, amelyek holt terek kialakulásához vezetnek, amik elősegítik a felszíni jég keletkezését. A kásajég és általában a felszín alatti jégképződés csökkenthető, ill. megakadályozható, ha lehetetlenné tesszük a víz túlhűlését és a latens hő elvezetését. Ennek legegyszerűbb módja éppen a felszíni jégtakaró létrehozása. Amikor tehát a kásaj égképződés veszélye fennáll, célszerű elősegíteni a jégtakaró képződését. A jégtakaró gyorsabban kialakul a csendesebb áramlásban, ezért a csatorna szelvényét nagyobbra kell méretezni. Hasznosnak bizonyult vízcsendesítő gerendáknak a csatornába való helyezése is. Minthogy a kásajég képződésének egyik feltétele a kristályosodási középpontok jelenléte, jelentősen csökkenthető a kásajég mennyisége a lebegő hordalék ülepítésével. A jéggel kapcsolatos más tervezési és üzemi problémákkal az érintett fejezetekben fogunk még foglalkozni. SZIVÁRGÁSI KÉRDÉSEK Az üzemvízcsatornás vízerőmű környezetében — a duzzasztott tér (böge) és a duzzasztómű alatti mederszakasz mentén, a felvíz- és az alvíz- csatorna sávjában — a megváltozott vízszintek következtében szivárgások indulnak meg. Ezek a szivárgások általában hátrányosak, mert vízveszteséget okoznak az üzemvízcsatornában, s ez csökkenti a termelt energia mennyiségét, helyenként megemelik a talajvízszintet, ami elvizenyősödéshez vezethet, helyenként lesüllyesztik a talajvízszintet, és ezzel kárt okoznak a mezőgazdasági termelésben, és károsan hatnak a vízellátásra. A szivárgás a talajviszonyoktól és attól függ, hogy az üzemi vízszint hogyan viszonylik a talajvíz szintjéhez. A magasabban helyezkedő üzemi vízszint hatására a talajvízszint megemelkedik, viszont a mélyebben levő üzemi vízszint leszívó hatására a talajvízszint lesüllyed. A 4.4—81. ábra vázlatosan mutatja, hogy milyen vízszintkülönbségek jelentkeznek az üzemvízcsatorna mentén, és hogyan alakulnak ezek következtében a szivárgási áramlások a vízerőmű környezetében. A szivárgás mértékét gondos számítással meg kell határozni, mert csak annak ismeretében lehet dönteni a védekezés módjáról, és hogy megítélhessük, van-e szükség védekezésre. A szivárgó víz mennyiségének meghatározására számos empirikus formulát szerkesztettek (Kosztjakov, Davis és Wilson stb.). Pontosabb vizsgálatot a potenciálelmélet segítségével lehet elvégezni (Vedernyikov, Numerov stb.). Ezekre itt bővebben nem térünk ki. A 4.4—3. táblázat tájékoztató adatokat tartalmaz a szivárgás mértékére különböző talajtípusok esetén. 1G Vízfolyások III. (44 324) 241
