Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

amikor a beáramlás szöge kicsi. Ezért újabban a vizet hegyesszögben vezetik ki. A vízkivétel szögét kisminta-kísérlettel kell meghatározni. Vázlattervekben közelítően 30°-ban vehető fel.

A belépési esésveszteség várható legnagyobb mértéke az

1,3

v2

2 g

[m]

képletből számítható, ahol v az előzőekben már említett közepes beáram- lási sebesség. Ennek megfelelően a veszteség 4 —i— 10 cm lehet. A gereb okozta esésveszteséget a Kirschmer-féle képlettel számíthatjuk. Eszerint:

111 = cp

sin a

[m],

ahol a 4.4—64. ábra jelöléseivel:

s a gerebpálcák vastagsága [m], b a gerebpálcák közötti rés szélessége [m], v a gereb előtti sebesség [m/s],

« a gerebpálcák hajlása a vízszinteshez,

<p az alaki tényező.

A cp alaki tényező értékeit a 4.4—65. ábra tartalmazza. A képlet csak akkor ad helyes eredményt, ha a víz rááramlása a gereb- rácsra merőleges. Ferde rááramlás esetén a veszteség értéke lényegesen nagyobb. Spangler szerint, ha a rááramlás szöge á (4.4—66. ábra), a veszteség értéke a merőleges rááramlásból származó veszteség alapján.

ß • 4/inoImai.

£

A ß értéke d és ^ függvényében határozható meg. Számszerű értékeket a kézikönyvekben lehet találni.

4.4—65. ábra

4.4—66. ábra

231