Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

4. rakodóberendezésekkel jól felszerelt kikötők; 5. a hajózás biztonságát elősegítő jelző- és irányítóberendezések; 6. megfelelő létszámú, képzett utazó- és irányító személyzet; 7. az áruk összegyűjtéséhez és elszállításához közúti és vasúti csatla­kozás, összehangolt szállítási terv; 8. a víziút követelményeinek megfelelő árubegyűjtési, raktározási és elosztási rendszer; 9. az önköltségen alapuló, reális díjszabás. 3.13 A VÍZI KÖZLEKEDÉS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI A vízimérnök feladata a víziút létesítése és fenntartása. Ehhez azon­ban — legalább főbb vonásaiban ismernie kell a vízi közlekedés eszközeit és módszereit. Ezek ugyanis szoros összefüggésben vannak a víziúttal, és csak együttesen vizsgálhatók. 3.131 A vízi járművek osztályozása A vízi közlekedés eszközei a hajók. Porszerű és folyékony áruk szál­lítására szóba jöhetnek még az úszó konténerek, a vontatott tömlők és á csőtagokból összeállított tutajok, de ezek a szállítási eszközök még nem terjedtek el, ezért a továbbiakban nem foglalkozunk velük. A polgári forgalomban levő hajók céljuk szerint lehetnek 1. kereskedelmi hajók: a) áruszállító hajók (teher-, tartály-, hűtőhajók), b) utasszállító hajók (normál, hordszárnyas, légpárnás hajók), c) halászhajók, d) kiszolgáló hajók (vontató-, toló-, jégtörő-, munkagép-, műhely-, tanyahajó stb.); 2. különleges célú hajók: a) sporthajók, b) üdülő- és kirándulóhajók, c) kutatóhajók, d) egyéb célú (iskola-, kórház-) hajók; építési anyaguk szerint lehetnek: 1. fahajók, 2. fémhajók (vas, alumínium), 3. vegyes szerkezetű hajók, 4. vasbeton hajók; 5. műanyag hajók; hajtóerejük szerint lehetnek: 1. géphajók, 2. gép nélküli hajók. 22

Next

/
Thumbnails
Contents