Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

a széles pillérek kedvezőtlenek a hordaléklerakódás és a jégtorlódás miatt;

költséges jégterelők beépítése szükséges;

a vízerőtelep megosztottsága üzemi szempontból kedvezőtlen; kisebb az áttekinthetőség — bár automatizált vízerőműben ennek a jelentősége nem nagy —, hosszabbak a kábelkivezetések, nagyobb számú kiszolgáló gépre (daru, gerebtisztító) van szükség.

A felsorolt előnyök és hátrányok egybevetése azt mutatja, hogy ez a típus figyelmet érdemel. Egyenes folyószakaszon vagy hordalékos folyó enyhén íves szakaszán ennek az elrendezésnek az előnyei túlsúlyban vannak a hátrányaihoz képest. Ennek ellenére — bár olyan nagy művekre is készültek megosztott elrendezéssel tervek, mint Rheinfelden, Jochenstein, Ybbs—Persenbeug (4.4—42 ábra), sőt még a Vaskapu is —■ megvalósításra Ausztrián kívül csak Jugoszláviában a Dráván (4.4—43. ábra) és a Szovjetunióban, Tbilisziben a Kúra folyón (ortocsaszki vízerőmű) kerültek. A tervezők és kutatók ezt a változatot is igyekeztek tökéletesíteni, és különösen a pillérkialakítás terén számos érdekes és értékes javaslat jelzi az újabb fejlődést.

A Grengg—Lauf fér-féle négyszögkeresztmetszetű típust (4.4—44. ábra) Schäfer esésnövelő ejektorokkal kombinálta (4.4—45. ábra).

A belépési veszteség csökkentése végett terelőfalakat terveztek Jugoszláviában a vuhredi vízerőmű előcsatornájába. A 4.4—46. ábrán bsmu4.4—43. áöra. A lawamündi vízerőmű a Dráván

217