Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A teljesítmény ábrák meghatározásával korábban foglalkoztunk. Adott esetben elkészíthető a hosszú időszak átlagára, a jellemző éveire vagy minden évére. Készíthető a napi adatok alapján és vízállás-, ill. vízhozam- tartóssági görbék alapján. Ez utóbbi esetben is figyelembe kell venni a vízelvonásokat (öntöző-, ipari vízkivétel) megfelelő korrekcióval.

4.4—23. ábra. Teljesítmény tartóssági görbék

Hasznos feldolgozás a teljesítménygörbe is. A 4.4—23. ábra egy folytonos és egy szakaszos üzemű vízerőmű teljesítménytar- tóssági görbéjét tünteti fel.

Az elméleti kihasználási óraszámot a

a teljesítmények ingadozását pedig a

Pk Pk Pmax

P ’ p . ’ P ’

alapján kell számítani. A fenti kifejezésekben E az évi termelt energiamennyiséget, Pmax, Pmm és Pk a maximális, a minimális és a közepes teljesítményt jelenti. Az energiatermelési adatokat a legrészletesebben a teljesítmény- tartóssági felület tartalmazza. A 4.4—24. ábra egy teljesítmény- tartóssági felület axonometrikus képét, a 4.4—25. ábra pedig annak metszeteit mutatja be.

4.41 FOLYAMI VÍZERŐMŰVEK

4.441 Fő típusok

A vízfolyás medrében vagy átvágásában épült vízlépcsőt — ha kizárólag vagy elsősorban az energiatermelés céljára épült — összes műtárgyaival együtt folyami vízerőműnek nevezzük.

A folyami vízerőmű fő műtárgyai: a duzzasztómű és a vízerőtelep. A vízerőmű szoros tartozékainak tekintjük még az ún. járulékos létesítményeket is, pl. azokat a műveket, amelyek a kihasznált folyószakaszt az elfajulástól megvédik. Szükség szerint a vízerőmű része lehet még: vízkivételi mű, hajózsilip, csónakzsilip, tutaj áteresztő, szálfasurrantó,

202