Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés
3.11 A VÍZI KÖZLI,KEDÉS FELADATA A világháború után a személy- és áruszállítás igénye ugrásszerűen megnőtt, 1938 óta kb. megháromszorozódott. A technikai fejlődés azonban sok változást hozott a szállítandó áruk minősége és méretei tekintetében is. A megnövekedett és megváltozott szállítási igény nagy hatással volt magára a szállításra is. Az egyes szállítási módok szerepe megváltozott, és új szállítási megoldásokat dolgoztak ki. Az új szállítási feladatokat minden szállítási ágazat igénybevételével olyan megosztásban kell megoldani, amelynél az egyes ágazatok a jellegüknek legjobban megfelelő részt teljesítik. Ily módon ma már nem lehet a víziút és a vasút vagy más szállítási mód közötti egészségtelen versenyről beszélni. A víziút nem pótolja a vasúti hálózatot, sem a közutakat, de tehermentesíti azokat, bizonyos árufajtákat pedig víziúton lehet a legcélszerűbben szállítani. Amikor vízi közlekedésről, ill. vízi szállításról beszélünk, azon elsősorban a hajózást értjük, noha ide tartozik a faúsztatás és a tutajozás, sőt a legújabban kifejlesztett csőtagokkal és tömlőkkel való vízi szállítás is. A vízi közlekedés szerepének meghatározásához ismerni kell annak sajátosságait, előnyeit és hátrányait. A VÍZI KÖZLEKEDÉS FŐBB JELLEMZŐI a) A vízi közlekedés legfőbb jellemzője a nagy szállítóképesség. A belvízi hajózásban alkalmazott uszályok teherbírása 250 -4- 4000 t. Egy- egy hajóvonat 8—10 uszályból is állhat. b) A szállítóeszköz és a pálya mérete, valamint teherbíró képessége nagyobb méretű és súlyú darabok szállítását teszi lehetővé, mint a vasút (3.1—1. ábra). c) A pályaellenállás kicsi. Vízszintes pályán a szükséges vonóerő: víziúton 1,2 -4- 2,0 kg/t, vasúton 3-4-5 kg/t, betonúton 12 -4-15 kg/t. d) A hajóépítés és a fenntartás költségei viszonylag alacsonyak. A hajók szerkezete a nagy felületű, rugalmas alátámasztás miatt egyszerűbb, mint az egyes pontokon alátámasztott és erős dinamikus hatásoknak kitett vasúti és közúti járműveké. Az önsúly és a raksúly aránya — a nagy befogadóképesség miatt — kedvező: önsúly raksúly arány t t t vasúti kocsi 8 20 1 : 2,5 uszály 200 1000 1 : 5 2» 19
