Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A kisminta-turbinát a vízgép-laboratóriumban állandó értéken tartható esésbe építik be. Ez kisesésű turbinatípusok kisminta-méréseinél rendszerint 3 -j- 5 m. Állítható turbináknál, tehát a Kaplan-típusnál egy méréssorozat alatt a járókeréklapátok beállítását állandónak tartják. Ilyen módon tehát:

az esés H = const,

és a járólapát beállítását jellemző szög ß — const.

Végül a vezetőkereket egy állandó nyitásra, pl. a legnagyobb nyitásra állítva, jelöljük ezt ai = const-sal, a turbina teljesítményének mérésére szolgáló fékkel — rendszerint Prony-fékkel — a gép fordulatszámát állandó értéken tartják. Megmérve a turbina által nyelt vízmennyiséget, az esés ismeretében kiszámítható a betáplált teljesítmény:

[LE],

ahol y kp/m3, Q m3/s, H m-ben helyettesítendő.

A turbina által a beállított fordulatszámmal leadott teljesítmény, a hasznos teljesítmény:

M n 71 620

[LE],

ahol n a beállított fordulatszám í'ord./min,

M az n fordulat tartásához szükséges és a fékkel mérhető fékezőnyomaték cmkp-ban kifejezve.

A turbina hatásfoka, az adott üzemállapot mellett, a két teljesítmény hányadosa

A mérést azután megismétlik több fordulatszámmal, a teljesen lefékezett állapottól n = 0, a fékezetlen állapotig, amikor M = 0 és n = nmax (megfutási fordulatszám), H, ß és a állandó értéken való tartása mellett.

Az n — 0 és n = nmax között különböző fordulatszámmal mért, ill. számított Q, P és rj értékek, n függvényében görbékkel ábrázolhatok.

Az így nyert n, Q, P és r\ értékek az adott kismintára és az adott esés mellett érvényesek. A turbina típusára érvényes, ill. jellemző üzemadatok megismerése céljából ezeket függetleníteni kell a kisminta méreteitől és az eséstől. Ez a kisminta-törvény által szolgáltatott összefüggések alapján számítható fajlagos jellemzők bevezetésével lehetséges.

13*

195