Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

A becslésszerű vízerő-gazdálkodási terv részei: 1. hosszabb időszak (legalább 10 év) átlagos vízállás- és vízhozam- tartóssági görbéje, 2. a jellemző vízszegény, vízbő és átlagos vízjárású évek kiválasztása, 3. a jellemző évek vízállás- és vízhozamtartóssági görbéi, 4. hosszabb időszak teljesítmény ábrája, 5. a jellemző évek teljesítményábrái. 4.434 Tájékoztató vízerő-gazdálkodási terv A tájékoztató vízerő-gazdálkodási terv a vízerőmű alapvető adatainak — duzzasztási szint, kiépítési vízhozam, a gépegységek száma és ezekből következően az erőmű fő méretei — meghatározásában döntő fontosságú. Ennek megfelelően — a műszaki lehetőségek keretei között — számos változatra kiterjed, és ezzel lehetőséget ad azok gazdasági összehasonlí­tására és a kivitelre kerülő alternatíva kiválasztására. Az energiatermelés mennyiségére és minőségére elsősorban a kiépítés mértéke, valamint a duzzasztási szint van hatással. Ezért a tájékoztató vízerő-gazdálkodási tervben a vizsgálatokat ki kell terjeszteni különböző duzzasztási szintekre és különböző kiépítési vízhozamokra. A duzzasztási szint emelésével javulnak az energiatermelési viszo­nyok: nő a hasznos esés, ezzel a teljesítmény és a termelt energia meny- nyisége; a termelés egyenletesebbé válik, az üzemszünetek rövidebbek lesznek. A duzzasztási szintnek az árvíz szintje fölé emelésével a víz­erőmű üzeme folytonos lesz, ami egyebek között azt is jelenti, hogy a legkisebb teljesítményhez tartozó energia nagyobb értéke miatt a vízerő­mű gazdaságosabbá válik. A duzzasztási szint emelésével a költségek kezdetben alig nőnek. Egy bizonyos határon túl azonban a magasabb duzzasztással járó többlet- költségek — szivárgás elleni védelem, az elöntött területek értéke, a mé­lyebb részek, városok, ipartelepek védelme —• leronthatják a felsorolt előnyök gazdasági hatását. A kiépítés mértékének növelésével nő a termelt energia mennyisége, s így nő a kihasznált folyószakasz hasznosítási foka is. A költségek azon­ban nem lineárisan követik az energiamennyiség növekedését. A kiépítési vízhozamnak döntő hatása van a kisesésű vízerőművek költségeinek alakulására. Az elmondottaknak megfelelően ezért a teljesítmény ábrákat meg kell szerkeszteni különböző duzzasztási szintekre és kiépítési vízhozamokra. Egy kiválasztott duzzasztási szintre és különböző tartósságú vízhoza­mokra kiépített vízerőmű teljesítmény görbéit a 4,4—12. ábra mutatja be. A szerkesztést több duzzasztási szintre elvégezve, és a teljesítmény ábrák alapján a termelhető energiamennyiséget meghatározva, koordináta- rendszerben foglalhatjuk össze vizsgálataink eredményeit (4.4—13. ábra). Az összefüggések lehetőséget adnak a különböző vizsgált változatok energiatermelési és gazdaságossági összehasonlítására. 192

Next

/
Thumbnails
Contents