Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

Gazdasági megítélés kérdése, hogy a vizet a középvízi meder fölé duzzaszthatjuk-e. Ekkor a víz kilép a medréből, s vagy szorítógátakat kell építeni, vagy a víz elárasztja a hullámteret. Az előbbi költségtöbbletet jelent, az utóbbi pedig egyébként hasznosítható területek elvesztését jelenti. Magasabb duzzasztási szintet választhatunk, ha a vízlépcső környezetében magas part van, vagy ha a terepalakulat csak rövid szakaszon teszi szükségessé szorítógát építését (4.4—4. ábra).

c) AZ ESÉSTARTÓSSÁGI GÖRBE MEGSZERKESZTÉSE

Először a vízállástar íóssági görbét szerkesztjük meg az erőmű szelvényében vízrajzi eljárással. Ez adja az alvizek tartósságát. A felső vízszint tartóssági görbéje — ha a duzzasztási szint állandó — a duzzasztási szint magasságában húzott egyenes. Ezt a 2Ah veszteségek értékével párhuzamosan el kell tolni. A 2'Ah értékét két részből számíthatjuk:

Ah! = 1,3

v2

2~g

[m] belépési veszteség,

[m] gerebveszteség Kirschmer szerint

(lásd 4.452 fejezet).

187

4.4--4. ábra. A duzzasztást szint felvétele