Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

4.4—2. ábra

Egyes, kedvezőbb lehetőségű vízfolyásokra szükség szerint, mélyebb elemzésen alapuló fejlesztési tervek készülnek. Ezek már megbízhatóbb adatokat tartalmaznak, de legfeljebb a beruházás megindításához előírt beruházási cél összeállításához elegendők.

Valamely tervezett vízerőmű létesítése a beruházási cél meghatározásával kezdődik. Ennek tartalmaznia kell a beruházás népgazdasági szükségességét alátámasztó fontosabb adatokat. Ez a munka azonban még nem a tervező feladata.

A tulajdonképpeni gazdasági-műszaki tervezés a beruházási cél jóváhagyása után kezdődik. A jelentősebb vízerőműveket jelenleg — a hazai előírásoknak és a fokozatos megközelítés elveinek megfelelően — három fokozatban tervezzük. Ezek:

a) A beruházási program

A beruházási programban kell a beruházás szükségességét igazolni, anyagi-műszaki szükségleteit feltárni, gazdaságosságát bizonyítani és helyét kijelölni. Az ehhez szükséges adatok meghatározására a tervező műszaki tanulmányt készít. A beruházási programnak a költségeket +10% pontossággal kell meghatároznia.

b) A TERVEZÉSI FELADAT

A tervezési feladatban kell kidolgozni a beruházási programban kellő pontossággal még nem rögzíthető olyan műszaki megoldásokat, amelyek a kivitelezési tervdokumentáció kidolgozásához szükségesek.

c) A KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

A kivitelezési tervdokumentáció tartalmazza a kiviteli terveket, az organizációs terveket és a költségvetést.

A tervezés — minden fokozatban az illető fokozatnak megfelelő részletességgel — a következő részekre terjed ki:

183