Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.3 A tenger energiájának hasznosítása
A tengerek szintkülönbségét hasznosító vízerőműveket abból a meggondolásból kiindulva lehet megvalósítani, hogy a vízutánpótlás útját elzárva a két tenger között vízszintkülönbség keletkezik. Ha a vízlépcső megfelelő értéket ér el, üzembe léphet a gáttestbe épített vízerőmű. Az utánpótlódó víz folytonos üzemet biztosít. A tengernek ezt az energiaforrását ma még sehol sem hasznosítják, csupán elgondolások vannak rá. Egyik ilyen tervet H. Soergel 1920-ban készítette a Földközi-tenger elzárására. Közismert, hogy a Gibraltári-szoroson át az Atlanti-óceániból a Földközi-tengerbe állandóan áramlik víz. A másodpercenkénti átfolyás mintegy 88 000 m3. Soergel elgondolása az, hogy Gibraltárnál gátat kell építeni. Ehhez mintegy 2 milliárd m3 anyagra lenne szükség. A nagyobb párolgás miatt a Földközi-tenger szintje évenként 1 m-t süllyedne. Soergel a vízszintet 100 m-rel tervezte lesüllyeszteni, és ezzel 20 000 MW teljesítményt lehetne nyerni. Ekkor Tunisznál újabb gátat lehetne építeni, amivel a rendszer teljesítménye 110 000 MW-ra nőne. A vízszint lesüllyesztésével a tengertől a Földközi-tenger nyugati medencéjében 84 000 km2, keleti medencéjében pedig 492 000 km2 területet hódítanának el. Olaszország területe egyharmadával nagyobb lenne, viszont szárazra kerülnének a kikötők. Soergel ezek áthelyezésére is gondolt. A terv ma fantasztikusnak tűnik, de a szakemberek nem tartják irreálisnak. Hasonló elgondolás szerint zárnák el a Vörös-tenger kijáratát az Indiaióceán felé, Bab el Mandeb-nél. A Vörös-tenger párolgása 2,5 m/év. Itt 50 m vízszintkülönbséget állítanának elő. A létesíthető erőmű teljesítménye 12 000 MW, az évi energiatermelés mintegy 100 milliárd kWh lenne. A zárógát építéséhez 1 milliárd m3 anyag beépítése szükséges. A Perzsa-öbölben a Hormuz-tengerszoros elzárása révén 1720 MW teljesítményű vízerőtelepet lehetne létesíteni. Itt a vízszintkülönbség 30 m lenne. 4.35 A HULLAMENERGIA HASZNOSÍTÁSA A tenger hullámzása is jelentős energiaforrás. A hullámenergia gazdaságos hasznosítása azonban még a jövő feladata, gyakorlati jelentősége ma még nincs. Hasznosítására egy francia feltaláló már 1799-ben szerkesztett gépet. Wright, a híres repülő is kísérletezett a kaliforniai partokon egy 9 LEi-s hullám hajtotta vízgéppel. Az újabb időkben Lengyelországban és a Szovjetunióban foglalkoznak a kérdéssel. 4.36 A TENGERVÍZ HŐMÉRSÉKLET-KÜLÖNBSÉGÉT HASZNOSÍTÓ ERŐMÜVEK A trópusi tenger felszíne és a mélyebben fekvő vízrétegek hőmérséklete között számottevő különbség van. G. Claude belga professzor 1930- ban kísérletével igazolta, hogy ez az energiaforrás is felhasználható villám osenergia-termelésre. Az első ilyen erőművet Afrikában, az Elefántcsont-parton, Abidzsán város mellett építették. Az abidzsani erőmű évi energiatermelése 40 50 millió kWh. 180
