Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.3 A tenger energiájának hasznosítása

a hónap, sőt az év folyamán bekövetkező jelentős változásai, továbbá a nagy vízhozamok miatt az árapály-erőművek nagy befektetést igényelnek. A legfőbb követelmény ezért a költségek csökkentése. Ennek a törekvésnek egyik nagy eredménye a reverbilis csőturbinák kialakítása, amelyek hatféle üzemet tesznek lehetővé: mindkét irányban működhetnek turbina- és szivattyúüzemben, ezenkívül pedig átereszként is.

Az árapály-energia hasznosítása régi időkre nyúlik vissza. Már a XI. században létesítettek vízikerekes dagálymalmokat (4.3—3. ábra). Mariano olasz mérnök (1438), Perse dünkircheni ács (1713), Belidor híres építőmester (1737) neve említhető meg a dagálymalmok fejlesztésével kapcsolatban. Londonban 1760-ban pályázatot írtak ki kilenc dagálymalomra. Turbinát először a XIX. sz. végén alkalmaztak. Az Északi-tengeren, Husum mellett 1913-ban kísérleti telepet építettek. A Diouris torkolatában Bretagne-ban épített 2500 LE teljesítményű árapály-erőmű Brest városát látja el villamos árammal. Az utolsó 100 év alatt mintegy 300 szabadalmat nyújtottak be.

malom

4.3—3. ábra. Arapálymálom

4.3—4. ábra. A Ráncé- és a St. Michel-árapály-erőművek elrendezése

176