Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.2 A vízerőművek osztályozása

4.2—5. ábra. A schwabecki vízerőmű a Dráván (H = 20,88 m)

d) Francis- vagy Pelton-turbinával működik;

e) rendszerint jelentős vízmennyiséget tároz;

f) a termelési önköltség viszonylag kicsi.

A közepes esésű vízerőmű átmenetet képez a kis- és nagyesésű vízerőművek között, és jellemzői is ennek megfelelően alakulnak.

A három típus között a leglényegesebb eltérés a vízerőtelep tagozódásában mutatkozik. Ludin elsősorban eszerint különbözteti meg a vízerőműveket (4.2—2. ábra).

Az eséshatárokat természetesen csak önkényesen lehet megállapítani. Mindenesetre úgy kell felvenni, hogy az esés alapján az egyes csoportokba sorolható vízerőművek jellemzői jelentősen különbözzenek. A szakirodalom általában a fenti eséshatárokat közli. A műszaki fejlődés következtében ezek a határok felfelé tolódnak. Ezért újabban más csoportosítással is találkozunk. Franciaországban pl. Ginocchio közlése szerint a csoportbeosztás:

kis esés: 2 m <H< 30 m,

közepes esés: 30 m < H < 200 m,

nagy esés: H > 200 m.

Press csak kisesésű (H < 50 m) és nagyesésű (H > 50 m) vízerőműveket különböztet meg.

171