Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata
átlagos energiatermeléssel. Az első szakasz építését 1959-ben kezdték meg, folytatólag minden évben egy erőművet, összesen hatot. Egy-egy erőmű építési ideje 20—23 hónap. A vízerőművek 210—240 m3/s vízhozamot hasznosítanak. Az esés 4,57—5,85 m között van. A teljesítményük 7,35—10,10 MW, évi energiatermelésük 41,5—57,0 GWh. Az adatok szerint ezek az erőművek a tiszalökihez hasonlóak. Az osztrák szakasz vízerőműveit a 4.1—17. ábra tünteti fel. Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 4.1—8. táblásai Vízerőmű Teljesítmény MW Évi energia GWh Ország 1. Joehenstein 140 940 NSZK—Ausztria 2. Aschach 282 1 587 Ausztria 3. Ottensheim 210 1 030 Ausztria 4. Mauthausen 220 1 100 Ausztria 5. Wallsee 200 1 270 Ausztria 6. Ybbs—Persenbeug 189 1 252 Ausztria 7. Melk 137 907 Ausztria 8. Rossatz 126 838 Ausztria 9. Grafenwörth 182 1 203 Ausztria 10. Tulln 143 952 Ausztria 11. Klosterneuburg 209 1 300 Ausztria 12. Wien 130 800 NSZK—Ausztria 13. Petronell 193 1 280 NSZK—Ausztria 14. Wolsfsthal—Bratislava 207 1 224 Ausztria—CSSZSZK 2411* 14 601* * Joehenstein és Wolfsthal csak félértékkel. A felsorolt vízerőművek közül Joehenstein (1955), Aschach (1963) és Ybbs—Persenbeug (1957) üzemben van, míg Wallsee építését megkezdték. A Középső- és Alsó-Duna vízerőműveit a 4.1—18. és a 4.1—19. ábrák tüntetik fel. Adataikat a 4.1—9. táblázat tartalmazza. 4.1—9. táblázat Vízerőmű Teljesítmény MW Évi energia GWh Ország 1. Wolfsthal—Bratislava 207 1 224 Ausztria—CSSZSZK 2. Dunakiliti 16 90 CSSZSZK—MNK 3. Gabőikovo 706 2 830 CSSZSZK—MNK 4. Nagymaros 175 1 001 CSSZSZK—MNK 5. Adony 150 775 MNK 6. Fájsz 100 650 MNK 7. Djerdap (Vaskapu) 2100 10 700 JSZK—RSZK 8. Gruja 364 2 400 JSZK—RSZK 9. Izlas—Szomovit 670 3 430 RSZK—BNK 10. Cernavoda 880 4 000 RSZK—BNK 11. Izmai]—Tulcea 400 2 100 SZU—RSZK 5665 28 388 157
