Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

A LEGMAGASABB VÖLGYZARÓGATAK:

Támfalszelvényű

betongát:

Grande Dixence (Svájc)

284 m,

Föld-, kőhányás

vagy vegyes gát:

Nurek (SZU, Tádzsikisztán,

Vash folyó)

300 m,

íves betongát:

Inguri (SZU, Transzkaukázus,

épülőben)

301 m,

Vaiont (Olaszország)*

262 m,

Mauvoisin (Svájc)

237 m.

A LEGNAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ TÁROZÓK:

Bratszk (Szovjetunió) 179 km3,

Kariba (Rhodesia) 160 km3.

A BEÉPÍTETT ANYAGOK LEGNAGYOBB MENNYISÉGEI:

Támfalszelvényű

beton

völgyzárógát:

Grande Dixence (Svájc)

6 millió m3,

Föld-, kőhányás

vagy vegyes gát:

Fort Peck (USA)

96 millió m3,

Íves betongát:

Mauvoisin (Svájc)

2 millió m3,

Folyami vízlépcső:

Kujbisev (Szovjetunió)

8 millió m3.

A LEGJOBB TURBIN AH ATÁSFOK:

Francis-turbina:

Stornorrforsen (Svédország)

96,0 o/0.

LEGKISEBB FAJLAGOS

TURBIN A-ANYAGFELHASZNÁLÁS:

Kaplan-turbina:

Volgográd (Szovjetunió)

10 kg/kW,

Francis-tur bina:

Bratszk (Szovjetunió)

2,67 kg/kW,

Pelton-turbina:

7-1-9 kg/kW.

KIS FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK

Nurek (Vash, Szovjetunió)

152 rubel/kW,

Vaskapu (Duna; Jugoszlávia, Románia)

206 dollár/kW,

St. Malo (Ráncé, Franciaország)

270 dollár/kW.

* 1963-ban katasztrófa érte.

151