Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

4.112 A lefolyási potenciál

A lefolyási potenciál a csapadékpotenciálból származtatható úgy, hogy a csapadékpotenciál értékeit szorozzuk a lefolyási tényezővel.

EQ = ~é^2 ”rCsrH'-A, [kWh],

ÓOI j=i

illetőleg

Eq [kWh'

6q Ä m2

Gyakorlatilag egyszerűen úgy kaphatjuk meg eq értékeit, ha térképen ábrázoljuk az izohiétákat, továbbá a lefolyási tényezőket. Ezután a csapadék és a lefolyási tényező értékeit összeszorozzuk. Ez a szorzat a területegységről lefolyó vízmennyiséget adja, ami még beszorzandó a vizsgált helynek a választott alapsík fölötti magasságával. Az azonos eq ponten- ciálú helyeket összekötő görbéket izopotenciális görbéknek nevezzük. Segítségükkel ábrázolhatjuk egy terület (vízgyűjtő, ország, földrész) elméleti vízerőkészletét. Magyarország izopotenciális térképét az OVH VIZITERV munkája alapján a 4.1—3. ábra mutatja. Európára vonatkozólag az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) készített izopotenciális térképet.

A lefolyási potenciál jelenti a vízerő-hasznosítás elméleti felső határát.

4.113 Az eróziópotenciál

Amikor valamely terület elméleti vízerőkészletéről beszélünk, mégsem a lefolyási potenciált értjük azon, hanem csupán a vízfolyásokban lefolyó vízmennyiségekből számított értéket.

A lefolyási potenciál és a vízfolyás-potenciál közötti különbség az eróziópotenciál: az az energiamennyiség, amely az alatt az idő alatt vész el, amíg a területen lefolyó víz eléri a vízfolyást.

4.114 A vízfolyások potenciálja

A vízfolyásokban lefolyó víz fokozatosan elveszti helyzeti energiáját. Azt várhatnánk, hogy az elvesző helyzeti energia kinetikai energiává alakul át. Ez azonban nem következik be, hiszen ha így lenne, akkor a magas hegyekből az alacsonyan fekvő sík vidékre lejutó víznek már nagy sebességgel kellene folynia. Ehelyett itt rendszerint lassú a víz folyása. A helyzeti energia legnagyobb része a lefolyás során jelentkező ellenállások (súrlódás, hordalékszállítás, hordalékaprózás stb.) leküzdésekor hővé alakul át, és a levegőbe jut.

132