Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. A vízfolyások hasznosítása

1.14 EGYÉB LEHETŐSÉGEK

1.141 Üdülés, fürdés, vízi sport

A vizeknek egészségügyi és kulturális célokra való hasznosítása az egész világon mind fontosabbá válik. A vízfolyások természetes állapotban is lehetőséget nyújtanak ezekre, de műszaki beavatkozásokkal a lehetőségek lényegesen megjavíthatok. A vízfolyásokat kizárólag ebből a célból azonban nem szokták szabályozni, hanem rendszerint más hasznosításhoz kapcsolódva oldják meg. Ezért ezzel a kérdéssel is a több célú hasznosítás keretében, az 5. fejezetben foglalkozunk.

1.142 A halgazdaság

A vizek szabályozásával, duzzasztóművek, tározók létesítésével és az egyéb műszaki beavatkozásokkal egyrészt jelentős nagyságú új folyó- és állóvizek keletkeznek, másrészt az érintett vízfolyásokban megváltoznak a biológiai viszonyok. Ez új feladatokat ró a halgazdaságra. Másrészt a halak is befolyással vannak a létesítményekre. A kölcsönhatásokról az

5. fejezetben lesz szó.

1.143 A szennyvízelhelyezés

A szennyvíz elhelyezésének leggyakrabban alkalmazott módja a vízfolyásokba való bevezetés, ahol az kémiai, fizikai és biológiai hatásokra megtisztul. Ezzel a kérdéssel más tárgy foglalkozik részletesen. A szennyvízbevezetés azonban nagymértékben érinti a többi vízhasznosítást, másrészt a duzzasztott térben a tisztulási folyamat is megváltozik, ezért az

5. fejezetben röviden ezt a kérdést is érintjük.

1.2 A HASZNOSÍTÁS ESZKÖZEI

Azok a műszaki eszközök, amelyekkel a fenti célok megvalósíthatók a következők:

a) folyószabályozási művek,

b) vízlépcsők,

c) medertározók,

d) vízkivételi művek.

9