Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
4. A kesznyéteni vízerőmű
53. ábra. A kesznyéteni vízerőtelep a felvíz felől nézve A vízerötelep A közepes esésű erőtelepekhez hasonló kialakítású erőtelepben a vízfőt és a nyomóaknát a gépháztól dilatációs hézag választja el (52. ábra). Az üzemvízcsatorna vízét az erőteleppel egybeépített vasbeton nyomóaknák, az ún. ejtőcsövek vezetik a turbinákhoz. A ritka gerebeken átáramló víz útja az ejtőcső felvízi részében elhelyezett 4,3 m széles táblás turbinazsilippel zárható el. A fokozatosan szűkülő ejtőcső a betonból kialakított csigaházban folytatódik. A turbina után hajlított beton szívócsatorna csatlakozik az alvízi mederhez. Az erőtelep teljes víztelenítése, mind a felvíz, mind az alvíz felől kettős horonyba helyezett betétgerendás ideiglenes elzárással történik. A gépcsarnok vízfolyás szerinti baloldalán az üzemvízcsatorna esetleges túlcsordulását megakadályozó’ vízelvezető szabadzúgó van. Az erőtelep mellé, attól külön alapozva háromszintes iroda- és kezelő- épületet építettek, melynek földszinti helyiségeiben kisebb gépészeti és villamos berendezéseket helyeztek el (53. ábra). Az erőtelepbe 2 db, egyenkint 2,2 MW teljesítményű Kaplan-turbinát építettek be (54. ábra). A várható energiatermelés tízéves átlagban 23,5 millió kWó. A kihasználási óraszám kb. 5300. A függőleges tengelyű önbeálló csapágyazású, Kaplan-rendszerű turbinák a generátorokkal közös tengelyre vannak 88
