Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
4. A kesznyéteni vízerőmű
A vízerőmű rendeltetése A kesznyéteni vízerőmű a Hernád legalsó szakaszát hasznosítja (40. ábra). Az észak-magyarországi villamosenergia-termelés növelésére, ezen belül részben az építtető Diósgyőri Vas- és Acélgyár, részben az Öntözésügyi Hivatal energia- igényének fedezésére létesítették (41. ábra). Bár az erőmű által termelt energiával csak a közvetlenül kapcsolható, földrajzilag közeleső területeket látták el, a villamos berendezések kialakításánál már egy később létesülő országos hálózatba való bekötés lehetőségét is biztosították. A Hernád a Sajóba torkolása előtt délnyugat irányba kanyarodva megkerül egy lapos dombhátat, mely Hernád németitől délkeletre húzódik. A dombhát déli része hirtelen eséssel meredeken csatlakozik a Takta-csatornát szegélyező terepszinthez. \ Ч Л 40. ábra. A kesznyéteni vízerőtelep az alvíz felől nézve A domborzati viszonyok ilyen kedvező alakulása egyértelműen kijelölte a dombhát gerincén vezetett üzemvíz-csatorna és a meredek parthoz épített vízerőtelep helyét. Az üzemvíz-csatornás kesznyéteni vízerőmű 1938—1943 közötti években épült. A tiszai oki vízerőmű megépüléséig hazánk legnagyobb teljesítményű vízerőműve volt. 41. ábra. A Hernád folyón épült vízerőművek 81 n ‘1 300000