Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A hajózsilip vas szer kezeié nek szerelése A hajózsilip mélyépítési munkáit 1954 júniusában fejezték be. 1955 márciusában kezdődött meg a vas- szerkezeti részek szerelése. A szerelést nehezítette, hogy a hajózsilipet több ízben elárasztó víz nagymértékben eliszapolta. A vasszerkezetek és a mozgató berendezés szerelése 1957 októberében fejeződött be. Anyag- és munkamennyiségek A vízlépcső építésénél felhasznált anyagokat és a fontosabb munkamennyiségeket a 4. táblázat, a vasszerkezetek és a gépészeti berendezések súlyadatait pedig az 5. táblázat tartalmazza. 4. táblázat \ tiszalöki vízlépcső építésénél felhasznált fontosabb anyagok és munkamennyiségek Megnevezés Kgység 1)u/zászló mű I la jó- zsilip Yízerötelep Átvágás Mederelzárás összesen Földmunka m3 165 700 115 800 119 800 4 580 000 *115 000 4 992 200 Víztelenített munkatér m2 8 240 5 8.20 6 020 — 20 100 l.arssen-szádfal i 662 625 606 — 1 894 Beton m3 2 565 647 1 819 — — 6 021 Vasalt beton, vasbeton m3 26 622 22 980 82 761 — — 82 262 (lemen l l 7 260 5 680 8 900 — — 21 940 Betonkavics m3 26 200 28 400 42 700 — — 107 400 Betonacél 1 475 642 2 019 — — 2 126 Kő m3 2 900 500 ** 2 500 69 900 45 700 122 500 Szűrőréteg Torkrét-beton m3 2 620 470 880 — — 2 970 m— — 2 215 — — 2 215 Vörösréz lemez kg 2 246 2 240 496 — — 7 182 1 lorganylemez kg 1 825 1 760 221 — — 2 916 Bitumenszigetelés Földdel érintkező betonfelület m2 2 1)66 2 879 4 186 — — 12 021 kezelés m2 — 1 722 8 105 — — 4 828 Tetőfedés Mélyépítésnél felhasznált kisebb m2 270 — 1 740 — — 2 1 10 vasak, szerelvények t 72 50 40 162 Megjegyzés: * Ebből, 102 000 m3 az átvágásból beépítve ** Még nem befejezett munka, a befejezés becsült értéke Összefoglaló költség kim utalás A vízlépcső több népgazdasági ágazat céljára épült, ezért a költségeket az öntözés (duzzasztómű), hajózás (hajózsilip), vízeröhasznosítás (vízerőtelep), valamint a kapcsolódó beruházásként szereplő alállomás között osztották meg. Azoknál a költségeknél, ahol nem lehet meghatározott mennyiség szerinti megosztást alkalmazni, a költséghányadot becsült százalékos megosztással határozták meg (fi. táblázat).
