Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
Földmunka: ................................................ 13 000 m3 két gát között ........................................... 47 000 m3 g át előtt......................................................... 55 000 m3 Kőmunka: alsó gát .......................................................... 13 200 m3 f első gát .......................................................... 24 000 m3 összesen: ...................... 37 200 m3 k őterítés ........................................................ 8 500 in3 ö sszesen: ...................... 45 700 m3 Parti, üzemi építmények A vízlépcső tengelyében a balparton kiképzett 99,00 m A. f.-i szinten kerültek elhelyezésre a parti üzemi építmények. A vízlépcső tengelyétől keletre, a felvízi partfallal szemben van a betétgerenda-raktár. A duzzasztómű ideiglenes elzáróbakjainak, tábláinak, a vízerőtelep ideiglenes elzárógerendáinak, az úszódarunak és a beemelő darunak tárolására szolgál. A nagysúlyú darabok mozgatását egy 3 t teherbírású, 12,00 m fesztávú kézimozgatású daru segítségével végzik. Az elzáró elemeket kis platókocsikon szállítják, amelyek 1435 mm-es nyomtávú csillepályán mozognak. A raktár kapujával szemben egy kis fordítókorong van az erőtelephez csatlakozó, és a 95,30 m A. f.-i szintű padkán elhelyezett beemelő darutól jövő csillevágány kereszteződésénél. A 95,30 m A. f.-i szintet görgős pályaszakasz köti össze, amelyen a platókocsikat csörlőberendezés segítségével lehet leengedni, ill. felhúzni. A betétgerenda-raktárépületnek a vízerőtelep felé eső végében, a gépcsarnok fűtésére kalorifereket és ventillátorokat helyeztek el, külön elzárt, 127 m2 alapterületű helyiségben. A gépcsarnok fűtésére 900 000 kcal/ó szükséges. A levegőt 40 000 m3/ó teljesítményű ventillátor nyomja a gépcsarnokba. A beépített motor teljesítménye 15 kW. A meleg levegőt a gépcsarnokba és vissza, egy kettős levegőcsatorna vezeti. A kaloriferekhez a gőz a kazánházból csővezetéken érkezik. A betétgerenda-raktár raktározásra felhasználható alapterülete 564 in2, ill. 2256 m3 légtér. A raktárépület beépített alapterülete 751 m2, a beépített légköbméter .................... 7360 m3. A betétgerenda-raktárral szemben az erőtelep alvízi részén helyezték el az igazgatósági épületet a vezénylőteremmel és kapcsolótérrel. Az erőtelep és az alállomás közös vezénylőterme és annak segédberendezése, valamint az irodák, közös épülettömböt képez. A vezénylőtermi épületrészt és az irodák épületrészét egy fél emelettel tolták el, egymáshoz viszonyítva. Mindkét épületrész háromszintű. A vezérlőterem a második emeleten van. Itt helyezték U alakban kiképezve az erőtelep és az alállomás műszer celláit. Mögöttük a relétáblák sorakoznak. Az U alakkal szemben — mintegy a négyszöget bezárva — a duzzasztómű műszertáblái foglalnak helyet. Ezek mögött vannak a segédüzemi és világítási táblák. Az U alak közepére kerül a vízerőtelep három gépegységének vezénylőasztala. A vezénylőterem belső négyszögét a többi résztől rabic- és függönyfal választja el. Természetes megvilágítása felülről történik, ami árnyékmentességet biztosít. 4 Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai — 9 49
