Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A 16,40 m széles, 86,50 m A. f. i'enékszintű előcsatornát 1,20 m széles és 12,52 m hosszú osztópillér két egyenlő 7,60 m széles részre osztja. Bennük a víz 1,02 m/s sebességgel jut el a csigaházba. Az előcsatornában hornyokat képeztek ki az ideiglenes elzáró gerendák és turbinazsilipek részére. Az előcsatorna feletti részben van a turbinazsilip tároló helye. Az ideiglenes elzárás tábláit a parton levő raktárépületben tárolják. Mind a két elzárást a felettük végigfutó félportáldaru tudja mozgatni, ill. elhelyezni, vagy kiemelni. Az előcsatornához csatlakozik a csigaház. Vonalozását kisminta kísérletek segítségével, a GANZ-gyár határozta meg. A csigaház legmélyebb pontja 86,50 m A. f.-i szintű, s erről emelkedik fel a fenék a csiga- házkúp felső szintjéig. A csigaház-kúpban két légmentesen zárható nyilás van. Az egyiken a járókerék alá, a másikon a terelőlapátok csapjai alá lehet bejutni és azok kenését elvégezni. A csigaház-födém alsó síkját a nagyobb vízzáróság elérése céljából, torkrét betonnal vonták be. A csigaház-kúphoz csatlakozik a szívócső, amelynek alakját ugyancsak kisminta kísérletek segítségével a GANZ-gyár határozta meg. A függőleges fémburkolatnál a csatlakozó rész 5,736 m átmérőjű körszelvény, s innen íves átmenettel, állandóan bővülő szelvénnyel jut el a szívócső vízszintes szakaszán levő 16,40 m széles, 6,5 m magas téglalap alakú végszelvényhez. A szívócső vízszintes szakaszán a szelvényt 1,20 m széles, 12,80 m hosszú osztópillér — ugyanúgy, mint az előcsatornát — két egyenlő 7,60 m széles részre osztja. Ezzel elérhető volt, hogy ugyanazokat a betétgerendákat lehet használni, mint az előcsatornánál. A szívócső vízszintes szakasza 79,50 m szintű. Ehhez csatlakozik az utófenék emelkedő betonlap-burkolata. A szívócső végén az ideiglenes elzárás számára horony van kiképezve, amely felfut egészen a 92,00 m szintű kezelőhídig, ahonnan az úszódaru segítségével lehet az elzárógerendákat elhelyezni. A szívócső íves szakaszát koptatásnak jól ellenálló torkrét betonnal vonták be (14. ábra) Az erőtelep alaplemezébe 69 db cementbepréselő csövet építettek be A csigaházakat és szívócsöveket egységenkint víztelenítő aknán keresztül, mozgó szivattyúval lehet vízteleníteni. A szívócsőből és csigaházból a víz külön-külön tolózárral lezárható csővezetéken jut az aknába. Az aknából a víz 92,00 m A. f.-i szinten az alvízbe nyomható, vagy ugyanezen a csövön át lehet vizet beengedni akár a szívócsőbe, akár a csigaházba. Ezeket az aknákat a csigaház-födém tetején túlnyomást bíró, öntött acél fedelek zárják le. A csigaházat ugyancsak a csigaház-födémen keresztül lehet megközelíteni, és ugyanolyan vízzáró fedelek zárják le a nyílását, mint a víztelenítő aknáét. A talpcsapágy hűtővízét egységenkint külön-külön, erre a célra készített aknában lehet hűteni. Ezt az aknát a csigaház alvízi oldalán a víztelenítő aknával ellentétes oldalon képezték ki. A csigaház-födémre támaszkodik az erőtelep felépítményi része, amely két részből áll: az alsó géptérből és magából a gépcsarnokból. Az alsó géptér a csigaház-födémtől a 100,50 m A. f.-i szintig tart. Felvíz felől az alépítményhez tartozó előcsatorna feletti szekrénytartó határolja, amelynek folyosójában helyezték el a gereb fűtőberendezésének transzformátorát. Ehhez a folyosóhoz az alsó géptérből a duzzasztómű felőli végén ajtó vezet. A turbinák fölött vasbeton lábakon áll a generátort tartó vasbeton gyűrű. A generátorokat alátámasztó gyűrűk felvízfelőli oldalán és az előcsatorna szekrénytartója között az alsó géptér teljes hosszában két csatorna fut végig. Az egyik a gépház fűtését szolgáló meleglevegő-csatorna, a másik a kábelcsatorna. A két csatorna falai tartják az ún. felső, 100,50 m A. f.-i szintű kezelőfödémet, amely egybeolvad a generátor szellőzőcsatorna kör alakú felső födémével. A kábelcsatorna levegője a duzzasztómű felőli mesterséges szellőztető berendezéssel cserélhető. 32
