Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
11. ábra. A vízerőtelep teljesítményábrái 1931-—1940-es évek átlagos tartósságából ( Tiszáink) \ vízerőtelep A vízerőtelep a duzzasztómű és a hajózsilip mellett, a Tiszalöki Vízlépcső harmadik nagy műtárgya. Legnagyobb teljesítménye 11 520 kW, csúcsüzemben azonban a vízerötelep teljesítménye eléri a 14 MW-ot is. Kiépítési vízhozama 300 m3/s, amelyet 3 100 m3/s víznyelésű 4,8 m 0-jű Kaplan- rendszerű turbina hasznosít. Az esés 0—7,5 m között változik. Az erőtelep évi átlagos energiatermelése 54 millió kWó (11. ábra). A duzzasztási szint tervezett értéke az OVF üzemterve szerint változik, éspedig az öntözési idényben (ápr. 15—szept. 15.) 94,50 m A. f.-i, azon kívül 94,00 m A. f. szintű. Az öntözési idényen kívüli alacsonyabb duzzasztást főleg a bodrogzugi belvizes problémák indokolták. A valóságban a duzzasztási szint télen-nyáron 94,50 m A. f. a vízerőmű üzemelése érdekében. A hasznosítható vízmennyiséget az öntözővíz elvonás csökkenti. Az öntözővíz a tenyészidő alatt a vetésforgóba beállított növényféleségeknek időben változó vízigénye és a tenyészidő alatti csapadék mennyisége miatt változó nagyságú. A vízerőhasznosítás nem elsődleges célja a vízlépcsőnek, ezért az egységköltség meghatározásánál csak a vízerőhasznosítás céljából épült részek beruházási költségét kell figyelembe venni. A figyelembevett beruházási összeg: 124 221 ezer Ft. 27
