Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
14. A nicki duzzasztómű
Л niíítánjy rendeltetése és története A XIX. században kiadott egyes földrajzkönyvek szerint a Kába folyó Győr és Sopron vármegyék határát elérve, Nick községnél két ágra szakad: a Nagy- vagy Öreg-Bábára és a Kis-Rábára. A Nagy- vagy Öreg-Rába a tulajdonképpeni ősi Rába-medret jelenti. A Kis-Rábán pedig egy, a Rába folyóból balfelé, északi irányba kiágazó üzemvízcsatornát kell érteni, amely évszázadok óta több vízimalom energiaforrása. Ennek az üzemvízcsatornának az eredetéről nehéz megállapítani, hogy természetes vagy mesterséges-e? Azonban legvalószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy a Rába fattyúágait kötötték össze annakidején, mélyítették ki és tartották fenn a molnárok. A Kis-Rába alsó vége régen a Hanság-mocsárba, majd a szabályozások óta a Répce folyóba torkollik. A Rába megfelelő mennyiségű vizének a Kis-Rábába való beterelését évszázadok óta rozséból készült duzzasztógáttal tették lehetővé. A bebocsátott vízmennyiség szabályozására pedig fából készült táblás zsilipet használtak. A Rába Szabályozó Társulat megalakulása (1873) után a nicki duzzasztógát és vízkivételi mű további üzembentartása a Társulat feladata lett. Ezért, a Társulat 1895-ben a legutóbbi rőzsegát felett kb. 2 km137. ábra. A nicki duzzasztómű 175
