Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
13. Az ikervári vízerőmű
A Welsi gépegység helyére kerülő új gépegység lényegesebb műszaki adatai: A turbina 2xF 090/15—1080 H.N. jelű iker Francis-típusú, 1000 LE teljesítményű, 200/min fordulatú. Víznyelése 7,6 m esésnél 12,2 m3/s, 8,3 m-nél 10,3 m3/s. A hajtómű HE 900 jelű, 1000 LE teljesítményű. A generátor típusa ON 1650 x 260 '11 -J-EBc 21,3 (4a), teljesítménye 1000 KVA, cos <p = 0,7 feszültsége 3150 V, fordulatszáma 428/min. Érdekessége, hogy a szabályozó ingáját dörzskerékkel hajtott, ingagenerátorral táplált, ingamotor forgatja. A csere során az alépítményt is át kell alakítani. A régi szívócső rövid volt, helyette új szívócsövet alakítottak ki. Az új turbinához új hajtómű és új generátor készül. A generátorcsere magával hozta az egész villamos berendezés átalakítását is. Az építéssel egyidőben kicserélik a gerebet és a turbinazsilipet is. Az új gereb ritkább lesz a réginél, kb. 50 mm-es közökkel, a turbinazsilipet pedig a régi, elkorhadt fatáblák helyett vasszerkezetűvé alakítják át. A feltárási munkát két évre ütemezték. Egyik évben a műcsatornán levő két műtárgy, a másikban a duzzasztómű állapotának vizsgálatára kerül sor. Az erőtelep, feltárása 1959-ben a fel- és alvízcsatorna elzárásával kezdődött. A víz kizárása után került sor az építmény rongálódásainak megvizsgálására és az átalakítás megtervezésére. A legszámottevőbb rongálódást az árapasztó homlokfalában és a felvíz felőli pilléreken észlelték. Ezeket a hiányokat a repedések kivésése után kibetonozással hozták rendbe. A felvízcsatorna előfenékhez csatlakozó részén erősen deformálódott feneket és oldalrézsűket találtak. A fenéken levő erős kimosást a jégterelőként is szolgáló ritka gereb okozta. Ennek megakadályozására meghosszabbították az előfeneket: a bontásból kikerülő betontörmelékeket ide hordták és cementhabarccsal leöntötték. A fenékhosszabbítás vonaláig függőlegesbe csatlakozó, torzfelületű beton rézsű- burkolatot készítettek (132. ábra). Ez a burkolat alkotja a csatorna átmeneti szakaszát. A beeresztőzsilip előtt és után nagyobb méretű rongálódásokat találtak, mint az erőtelepnél. A zsilip előtti jobboldali partburkolat erősen megrongálódott. Ugyancsak a jobbparton nagy területű és széles kimosás keletkezett az előfenék előtt. Az utófenék partburkolata mindkét oldalon többé-kevésbé sérült, a fenéklemez a zsilip utáni 20 m-en ép, a további 40 m-en erősen rongálódott. Nagyon komoly sérülést találtak közvetlenül az utófenék utáni mederszakaszon. Itt több méter mély kimosást lehetett látni és teljesen tönkrement rézsűt. Ennek valószínű oka az, hogy ezen a szakaszon régi Rába holtmedret keresztez a műcsatorna. A műtárgy előtti, jobbpartra eltolódott rongálódás onnan ered, hogy nem szerencsés a beereesztőzsilip elhelyezése, mivel erős balkanyarban fekszik. így a sodorvonal a külső, jobboldalra tolódik. Az itteni rongálódással később is kell számolni. A zsilip feletti facölöpökön álló rozoga fahidat lebontották és helyette a zsilip beton-partfalára támaszkodó, 5 t teherbírású új vasbeton lemezhidat terveztek. 172
