Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

13. Az ikervári vízerőmű

Az 1896—1900 között lezajlott „újjáépítés” során a történeti múltú ikervári vízerőmű teljesítménye 1500 LE-re, a régi vízimalomnak több mint tizenkétszeresére emelkedett. A termelt energia elosztása és felhasználása nagyfeszültségű egyenárammal történt. Az első körvezeték Szombathelyen keresztül vezetett, 65 km hosszúságban 9000 V legnagyobb üzemfeszültséggel. Az 1899— 1900 közötti bővítés befejezésével a hálózat 150 km hosszú lett és Sopront, Sárvárt és Ikervárt is be­kapcsolta az energiaszolgáltatásba. Az elektromos energia világításra, malomhajtásra, háztartási célokra és városi közúti villamosok táplálására szolgált. A fo­gyasztók közül külön ki kell emelnünk a mezőgazda­ság jelentős szerepét. A vízerőmű-rendszer a malmokon kívül cséplőgépeket, darálókat, húsfeldolgozó telepeket és gabona-rostálókat hajtott. Megoldottak egy külön­leges villamos hajtási problémát is az ikervári hidro- energetikai rendszer tervezői: a villamos szántást. A mü általános elrendezését a 121. ábra mutatja. A duzzasztómű a Rábán, a rábakovácsi híd alatt létesí­tett új átvágásban épült. Fölötte, ugyancsak újonnan létesített átvágásban épült a felvízcsatorna beeresztő­zsilipje. A turbinák hajtására szolgáló duzzasztott víz a beeresztőzsilipen jut az üzemvíz-csatornába, mely a vízerőtelephez vezet. A vízerőtelep után következő al- vízcsatorna az öreg Herpenyő medrét használja fel egy darabon, és onnan mücsatornán juttatja vissza a vizet Sárvárnál a Rábába. A 121. ábrából láthatjuk, hogy az építkezéssel egy­idejűleg átmetszésekkel kisebb folyószabályozást is végeztek, továbbá számos új műtárgy, közúti híd, út stb. létesült. A duzzasztómű A duzzasztómű — amelyet újonnan létesített átvágás­ban, betonból, szárazon építettek meg, — eredetileg a jobbpart felől kétnyílású táblás zsilipből, a balpart felől szilárd koronájú bukógátból állott. A felesleges víz a gát 160,27 m A. f.-i magasságú koronája felett és a táblás zsilipen át folyt a Rábába. A 160,27 m A. f.-i szintű duzzasztás mellett a folyó vizéből 15 m3/s vízmennyiséget nyertek, amellyel három turbinát haj­tottak. Később a bukógátat mozgatható táblákkal, ún. tiltókkal szerelték fel, melyekkel a vizet 0,7 m-rel 1 1 Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai - 9 161 121. ábra. Az ikervári vízerőmű általános elrendezése

Next

/
Thumbnails
Contents