Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

13. Az ikervári vízerőmű

120. ábra. A vízerőtelep az alvlz felől ( Ikervár)

A mii története és általános elrendezése

Ikervár Vas megye keleti részén, Sárvár vasúti állomásától délre, a Rába folyó mellett fekszik. Magyar- országon itt épült az első villamos erőmű 60 esztendővel ezelőtt, 1896-ban, mely a víz esését, mint természetes erőforrást használta fel az elektromos áram fejlesztésére (120. ábra).

A vízerőmű helyén már az 1700-as évek végén nagy teljesítőképességű vízimalom működött. A vízimalom üzemvizét a Rába folyó biztosította. A rőzsegát fenntartása nehéz volt, több ízben elvitte a víz. Az 1890-es években tanulmányozták a fenntartás megkönnyítését és a jobb hasznosítást. A korszerűsítési és vízerőhasznosítási előtanulmányt és tervet Szöts Béla mérnök készítette el, aki a nyerhető teljesítő- képességet 1000 LE-re becsülte.

A vízerőmű, Szöts Béla és Bánó László mérnökök tervei alapján Ikerváron épült 1896-ban, három turbinával. 900 LE teljesítőképességgel.

Az első üzemi tapasztalatok eredményeképpen megállapították, hogy még nagyobb az a vízmennyiség, amelyre a mű méretezhető. A bővítést 1899-ben kezdték meg, amikor még két további turbinát állítottak fel 600 LE teljesítőképességgel. Az építkezés 1900-ban befejeződött.

160