Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

11. A hortobágyi árvízkapu

109. ábra. A hortobágyi árvfzkapu az alvíz felől nézve

A főcsatorna hajózhatóvá tétele érdekében — a Kőrös árhullámok elleni kellő védekezés megoldása mellett — biztosítani kellett a hajóknak a Kőrösből a csatornába való áthajózást. E kettős követelmény kielégítésére az alábbi változatok között lehetett választani:

1. A meglevő torkolati zsilip elbontása és a főcsatorna töltéseinek a legnagyobb Kőrös árvízre való kiépítése.

2. A meglevő torkolati zsilip meghagyása és hajózsilip létesítése egy oldalcsatornán.

3. A meglevő torkolati zsilip meghagyása, a hajózó út biztosítása egy oldalcsatorna létesítésével, a Kőrös-árhullámok kizárása egy létesítendő árvízkapuval.

A lehetőségek részletes tanulmányozása és a kiviteli költségek mérlegelése alapján, mint műszakilag teljesen kielégítő és egyúttal a leggazdaságosabb megoldás:

1. a hajózó út biztosítására oldalcsatorna létesítése;

2. a Kőrös árhullámok kizárása a csatornából az oldalcsatornán megépített árvízkapuval.

Az árvízkapu az 1940—1941-es években épült meg. (109. és 110. ábra)

Az árvízkapu nyitott állapotban a Kőrös és a főcsatorna között szabad áthajózást biztosít. Ha a Kőrös vízállása a főcsatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, a kapu lezárásával az árvíz a csatornából kirekeszthető.

10 Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai 145