Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
8. A bökényi vízlépcső
A vízlépcső általános elrendezését a 83. ábrán láthatjuk. A műtárgyak átvágásban létesültek, baloldalon a hajózsilip, jobboldalon a duzzasztómű s földsziget választja el őket egymástól. A lakótelep és a raktárépület a baloldalon épült. Az átvágásban való építésének azon az előnyén kívül, hogy a műtárgyakat szárazon lehetett megépíteni, még árvédelmi okai is voltak. A munkagödröt ideiglenes körtöltéssel védték az árvíz ellen. A duzzasztómű A duzzasztómű alaprajzát és metszeteit a 84. ábra tünteti fel. Ezek szerint a duzzasztómű vasbeton szerkezetű, szabad nyílása 35,00 m, vízfolyás irányú hossza 21,30 m. Az alaptest négyzetesen elhelyezett 25—30 cm vastag vasbeton gerendák közötti 12 cm vastag vasbeton lemezekből áll. Az alaptestet elől 52,00 m hosszú 4,5 m mély vasbeton szádfal védi. Az építmény cölöpökön fekszik, azokhoz horgonyozva. A lehorgonyzás hatékonyabbá tétele végett a cölöpöket csorbázattal látták el. Az altalaj részben homok, részben homokos agyag. Az oldalfalak a partokhoz vasbeton lemezes ekefelülettel csatlakoznak. Az elő- és utófenék vasbeton lemezzel és kőhányással burkolt. A duzzasztómű építése száraz munkagödörben, nyiltvíztárással, szivattyúzással történt, pedig volt rá eset, hogy a Kőrös vize 11 m-rel magasabb volt a munkagödör fenekénél. A duzzasztómű Poirée-rendszerü tűsgát, a duzzasztás magassága az 1935. évi jókarbahelyezésig 3,20 m volt. A küszöb magassága 73,30 m, a duzzasztott vízszint 76,50 m A. f. magasságú volt. Az árvíz mintegy 85,40 m szintben folyt le. 83. ábra. A bbkênyi vízlépcső általános elrendezése 117
