Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

6. A gibárti vízerőmű

69. ábra. A duzzasztómű hosszmetszete (Gibárt)

A duzzasztómű szabad nyílását becsült árvízmennyiségek alapulvételével szűkre méretezték. Már az eredetileg töltésezetlen Hernád folyón sem bizonyult elegendőnek az árvizek levezetésére. A becsültnél nagyobb árvizek állandó veszélyt jelentettek. A duzzasztómű többször aláüregelődött, állandóan építési és biztosítási munkákat kellett végezni. A meghibásodások javítgatása szükség szerint, lokálisan és időlegesen történt. Az állandó veszélyt növelte az 1920-as években csehszlovák területen végzett Hernádszabályozás. Ezért később árapasztó épült az üzemvízcsatorna felvízi és a duzzasztómű alvízi mederszakasza közé, a szigeten. Az árapasztó szabad nyílása 4,00 X 3.00 m = 12,00 m2,küszöbszintje 132,22 m A. f. (71. és 72. ábra.)

Az 1936. évi árvíz az árapasztót súlyosan megrongálta. Ennek az volt az oka, hogy az árapasztó alaplemezeit oldalirányú bekötő szádfalazással látták el és így a víz a műtárgyat megkerülve alámosta és megrepesztette.

Az 1950-es években elkészült a Hernád felső szakaszának betöltése- zése. Az árapasztó megépültével már megjavult árvízlevezetés ismét veszélyessé vált. Az átfolyási szelvény elégtelenségét igazolta az 1952. évi árvíz is, melynél a túlduzzadt árvíz gátszakadást okozott a duzzasztómű fölött, mintegy 1,5 km-re. 1954. évben az árapasztó és a duzzasztómű közötti szigetrészen 45 m széles, kőből készült árapasztósurrantó épült, melyet az 1955. évi jeges árvíz súlyosan megrongált.

70. ábra. A duzzasztómű elzárószerkezele (Gibárt)

104