Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
A - metszet 6—2. ábra. Személyhajókikötő (A) és bejárati móló (B) metszetei Puc. 6—2. Разрезы молов пассажирской пристани (Л) и входного мола (И) АЪЪ. 6—2. Schnitte durch Passagierhafen (A) und Zugangsmole (В) Fig. 6—2. Sections through the passenger landing quai (A) and the breakwater (B) Fig. 6—2. Coupes du port pour passagers (A) et du môle d'accès (В) A keleti móló a végén 10 m-re szélesedik s itt egy hajó kikötésre alkalmas személyhaj ó-kikötő partfalat építettek vasbetoncölöpök mögé helyezett vasbetonlapos megoldással, csúszó pallókkal (6—2. ábra). A móló végén levő kikötőhely 1906—1908-ban kísérletképpen azért készült, hogy a főidényben lerövidítse a távolsági hajóknak a kikötőben való tartózkodási idejét és tehermentesítse a kikötőben levő kikötőpartfalat. Ezt a kikötőfejet az első világháború óta nem használják, mert egyrészt a kikötés a mólófejen viharban veszélyes, másrészt kb. 350 m hosszú utat gyalog, esetleg esőben és szélfúvásban kellett megtenni az utasoknak, míg fedett helyre értek. A belső hajókikötő 1879—1908 között a rézsűs partburkolat lábánál levert cölöpökre fából épült, pallós bejáróhíddal és 30—40 cm 0 facölöpös ütközőgerendákkal. 1933—34. évben a fakikötő helyett vasbetoncölöpös és lemezes (KND) kikötő épült (6—2. ábra) a rézsűs partvédelem élétől 10 m-re a medence felé. Ezzel a kikötő váróterülete jelentősen kibővült. A vb. cölöpök 6,5 m hosszú 35 mm 0 gömbvassal vannak hátrahorgonyozva. A vb. lemezek mögött az építkezési kis- vízszintig kőhányás készült döngöléssel, erre 1,5 m széles alappal kőbetonfal, amely a vb. cölöpökhöz van ellensúlyként bekötve. A csúszópallók helyett a kőbetonba ágyazott laposvasak által rögzített, a pályaszint felé 0,5 m-re felnyúló 0,2X0i2X1>8 m méretű tölgyfa ütközőket építettek be. A személyhajókikötő koronaszintje + 2,30 m („0” felett) (6—2. fénykép, 6—3. fénykép, 6—4. fénykép). A fonyód—badacsonyi személy hajó- és darabáruforgalom rohamos növekedése a személyhajók kikötésére alkalmas partfal és parti területek növelését szükségessé tették. 1959-ben a személyhajó kikötőpartjához csatlakozóan, annak vonalában a vasút felé meghosszabbítva, a vízibuszok és motorosok részére kikötőpartfal épült ugyanolyan rendszerben mint az 1933—34. évi sze- mélyhajó-partfal. A kisjárműkikötő koronaszintje + 1,70 és +1,20 m, a ,,0” víz felett. A kisjárműkikötő hossza 40,6 + 11,1 = 51.7 méter. Az új partfal törtvonalban csatlakozik a vasúti rakodó partfalához (6—3. ábra). A személyhajókikötő mögötti parkosított területen gyermek strandmedence is létesült. A park víz felől partvédőművel biztosított (6—5. fénykép). A kikötő forgalma A kikötő forgalma erősen növekszik. Balatoni viszonylatban Füred és Siófok után a személyforgalomban harmadik. 1935-ben 37 ezer, 1936-ban 31 ezer utas volt és 27 500, ill. 37 900 t badacsonyi követ raktak át vasútra. A kőrakás megszűnt a badacsonyi hegy bányásza85
