Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
leti partfal kevesebb cement és kavics felhasználását kívánta és munkaigénye is kisebb volt. A kísérleti partfalszakasz olyan vonalozással készült, hogy kb. a —)— 60 cm („0” feletti) víznél, amikor a befagyás a leggyakoribb, a jég enyhe rézsűn csúszik fel. A partfal aztán fokozatosan megy át a merőlegesbe, amelynél a jég megtörik és visszahull. A kísérleti partfalak 30 év óta is állnak, bár már építési technológiai igényük idejét múlta (elzárt, száraz munkatér), hidraulikai kialakításuk sem megfelelő. A hullámok az íves, meredek felületen akadály nélkül felfutnak és visszahullnának, ha ugyanakkor szélcsend is lenne. Hullám viszont szél hatására alakul ki és a rézsűn felfutó hullám aránylag nagy vízmeny- nyiségét a szél tolóereje a partfal mögé nyomja, ott gyors ismétlődés folytán felgyűlve, részben a háttöltést áztatja át, részben a felületen utat keresve eróziós árkon a feltöltés anyagát elhordja (5—5. fénykép). A partfal javítását 1962-ben végezte a BVK. A kikötőmedence délnyugati oldalának lezárására az 5—3. ábrán feltüntetett betoncölöpökre támasz5—5. fénykép. Kísérleti partfal, 1965. május Илл. 5—5. Экспериментальная берегоукрепительная стена, (снято в мае 1965 года) Bild 5—5. Versuchs-Ufermauer (Mai 1965) Picture 5—5. Experimental quai-wall, May, 1965 Photo 5—5. Mur de quai expérimental. Mai 1965 kodó faszádfalas, lépcsős kikötőfal készült a csónakok, motorosok és vitorlások részére. A kikötő-partfalat, amelyet a víz felőli faszádfal felső, esetenként levegőre kerülő részének elkorhadása miatt pusztulás fenyegetett, 1960-ban eléje vert szádfal mögé víz alatt öntött betonnal megerősítették és felújították. Az 1934—36-ban kiépített 8 kát. holdnyi szigeten a főváros gyermeküdülője épült, a többi részét a községi tanács kezeli és kempinget létesített rajta. A feltöltött területet nyugatról újszerű partvédőművel zárták le, szintén kísérleti jelleggel (5—3. ábra). A móló sétaterét 3,0 m szélességben betonburkolattal látták el, a víz felé betonburkolatú mellvédfal készült. A víz felől 1,5—2,0 m, a bejárat felől 1,0—1,5 m koronaszélességű a +1,0 m vízállásig felnyúló lábazati kőhányás van (5—2. ábra). A kikötő és a fürdőtelepi parti sétány közötti rész parkírozva van és pihenő padokkal van ellátva. A teherkikötő ramaccsal borított területe sivár képet nyújt. A sólyánál csónak- és vitorlás-javítóműhely működik (5—6. fénykép). A kikötősziget és feltöltés élénk és változatos balatoni képet alkot. A bejáratnál a főváros gyermeküdülőjének három épülete, jobbra a partfalnál vitorlások sora, az erdőben kempingtábor, a nagy feltöltésen tarka víkendházak és a szabadfürdő színpompás képe bontakozik ki, szemben a Badacsony festői látványával. A kikötő forgalma A bogiári kikötő személyhajók, átkelő járatok, teherszállító uszályok, vitorlások és csónakok kikötésére szolgál. A II. világháború végéig igen nagy teherforgalmat bonyolított le. A két világháború közötti időben Boglár és környéke erős ütemben fejlődött. A hajózás akkori tulajdonosa a Balatoni Hajózási RT (BHRT) kőszállítással és eladással is foglalkozott. A Balaton túlsó oldalán Ábrahámhegy—Révfülöp—Balatonszepezd határában kitermelt, fagyálló vöröshomok építőkövet felvásárolta és a kikötőkben raktározva kicsiben értékesítette. A kőeladás központja Balatonboglár volt, ahol a tágas rakodótéren állandóan több száz m:i követ tárolt. A II. világháború után a BHRT örökébe lépett MAHART kőeladással csak a balatonszemesi és siófoki kikötőkben foglalkozik, ezért a bogiári kőrakodó majdnem kihasználatlanul áll. Évente csupán 20—30 ezer tonna kő szállítását igényli a Közúti Építő Vállalat. 78
