Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
О - metszet szolgált. Ez azonban nem felelt meg, mert kb. 200 m- re van a személyhajó kikötőhelytől. Ezért a helyiséget kereskedelmi és irodai célokra használják (2—3. fénykép). Űj forgalmi épület célszerűen a hajókikötővel szemközt, a feltöltendő félsziget területén létesíthető. A kikötőőr lakása, raktár és a vendégszobák a vasútvonalon túl a kikötőhöz vezető út jobb oldalán levő emeletes épületben vannak. A személyhajókikötő mellett a kikötőmedence déli sarkában épült a kisjármű csónakkikötő, +1,2 m és +1,5 m „0” feletti magassággal (2—4. fénykép). A Kvassay-sétány nyugati oldalán van a motoros kikötő móló, 2,3 m szélességben két összehorgonyzott vb. cölöpös és vb. lapos megoldással, kő feltöltéssel (2—5. fénykép). A Galamb-sziget a medence első kotrásakor keletkezett és a harmincas évek elejéig növelték a medence kotrásából kikerült anyaggal. Kezdetben a kiváltságos fürdőzők napozó helye volt, akiknek a keleti medencében való fürdés is meg volt engedve. Később a balatonföldvári első vízkivételi mű a keleti móló közepén létesített szűrőkútból kapta a vizet, ekkor a fürdést megtiltották. Azóta igen sok, különböző terv merült fel a sziget hasznosítására. Tömegforgalomnál nehézséget okoz a szennyvízelvezetés és tisztítás. Üj vízkivételi mű a keleti móló végén létesült. A keleti móló szerkezeti kialakítását a В-metszet ábrázolja. A teherkikötőnek a medence keleti sarkában levő átlós irányú partfalat s a hozzátartozó háromszögű parti területet használták. A fürdőszezon alatt májustól szeptemberig a teherkikötőt nem volt szabad használni. A csekély mennyiségű kő, kavics és építőanyag forgalmát kora tavasszal és késő ősszel bonyolították le. Ma már teherforgalom a kikötőben nincs. A vitorlások a nyugati móló végén, közvetlenül a bejáratnál az erre a célra épült belső padkán kötnek ki az előre kijelölt helyeken. Minden hely évek óta le van foglalva. Ideiglenes átmeneti kikötésre a vb. felüljáró híd alatt kiépített partfalnál van hely. A vitorlások részére fenntartott kikötőrész teljesen megtelt s a medencébe horgonyzó vitorlások már a személyhajók forgalmát akadályozzák (2—6. fénykép). A személyhaj ó-forgalom növekedése indokolja a Galamb-sziget körülhajózásának biztosítását, melynek megoldása 1975. évben várható. A kikötő a vitorlások céljára nem fejleszthető. 44 V 2—3. ábra. Kikötő partfal (D) és (E) metszetei Puc. 2—3. Разрезы берегового укрепления в пристани (D) и (Е) Abb. 2—3. Schnitte der Hafen-Ufermauer (D) und (E) Fig. 2—3. Sections through quai-wall (D) and (E) Fig. 2—3. Coupes (D) et (E) du mur de quai
