Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)

I. Balatoni kikötők - B) Kompkikötők

20—3. ábra. Mólómeghosszabbítás metszetei Puc. 20—3. Разрезы удлинения мола Abb. 20—3. Schnitte durch die Molenverlängerung Fig. 20—3. Sections through the pier extension Fig. 20—3. Coupes du rallongement du môle kötőíalat létesítettek (20—5. ábra), (20—4. fénykép). A kikötőfal északi lezárása a nádas felé kőhányással és kőburkolattal, a déli lezárása a kikötőmedence felé vb. cölöp alappal történt. Ennek a partfalnak az irá­nya egybeesik a „kút”, vagyis a hajóút irányával, így a mindkét irányból érkező hajók a partfal mellé lé­nyeges irányváltozás nélkül kiköthetnek. Bár a partfal hullámtörő mólók védelme nélkül a nyílt hajóútban van, hasonlóan a folyami kikötőhöz, a tihanyi félsziget kedvező fekvése miatt az észak­nyugat—északi főszelektől teljesen védett. Kelet felől a mederben mélyen benyúló szántódi zátony akadá­lyozza meg a kikötést akadályozó hullámzás keletke­zését. Az új komp és hajókikötő mellett kör alaprajzú, üvegfalú modern váróhelyiséget létesítettek és a Ti­219

Next

/
Thumbnails
Contents