Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)

I. Balatoni kikötők

A Balaton medréből építési területek nyerése folyamatban van. A Siófok—Balatonvilágos 8 km hosszban OVH Vízügyi Alap hitelezésében — Zamár- di 2,5 km folyamatban — Keszthely mintegy 0,7 km folyamatban — Arács 0,5 km megkezdődött. A munkákat a BVK végzi. A Siófok—Balatonvilágos szakaszra kidolgozott koncepció, mely alapgondolatként szerepel, mivel a BKFP előtt indult, az 1. területnyerésen és a 2. állami telekkínálaton kívül az alábbi gondolatokat is tartalmazza.

3. Jól vonalazott összefüggő partszakaszok végleges művel való kiépítése (szenny-, jégzugok stb.).

4. A ,,0”-ás rétegvonalon vezetett és kiépített művek előterében a vízmélység optimális. A sekély, nagy párolgású parti zónát kikapcsolja.

5. Az intenzív vízmozgás a kiépített összefüggő partok előtt a vízinövényzet megtelepedését gátolja. Az eutrofizáció bázisát csökkenti.

6. A visszanyert területeken meg lehet valósítani a parti közterületi sétányt, így mindenki számára megközelíthető a Balaton.

7. A feliszapolódási mérleg, nagyságrendben második legnagyobb tényezőjét, a parterózióból származó hordalékot, kikapcsolja a fokozatos kiépítése a déli partnak.

8. A feliszapolódás csökkentése érdekében a szükséges kotrásoknak gazdasági alapot nyújt. (1972-ben már megközelíti az 1 millió m3/év mennyiséget.)

Víziközlekedés szemszögéből a fejlesztési adatok az alábbiak:

1.

Partvédőművek építése a településen belül és körül

21,4

km

2.

Feltöltés és a partvédőművek mögött

256,7

ha

3.

1975-ig fejlesztendő meglevő kikötők

5

db

4.

1975 után fejlesztendő meglevő kikötők

10

db

5.

1975-ig tervezett új kikötő

—

6.

1975 utánra tervezett új kikötők

11

db

7.

1975-ig tervezett viharmenhely (vitorláskikötő)

_

8.

1975 után tervezett viharmenhely (vitorláskikötő)

14

db

A fejlődés gyors kibontakozásának legfőbb akadályozója, hogy a közművel ellátott területek beépültek, nincs előkészített terület a további építésekre. Kommunális közműhálózatunknak az üdülő területeken „nincs gazdája”. Elégtelen a vízellátás és csatornázás.

Súlyos probléma a tó eliszaposodása, felülvizsgálatra szorul a tó vízháztartása. Remélhető, hogy a közelmúltban a Balatoni Központi Fejlesztési Program végrehajtására, irányítására és koordinálására létrehozott kormányszintű Tárcaközi Bizottság az akadályok elhárítására megteszi a szükséges lépéseket, és az igényeknek megfelelően helyes mederbe tereli a balatoni fejlődést, ezen belül a vízi közlekedést.

23