Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)

I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők

A kikötőfej part felőli végén van a várócsarnok, végein lekerekített téglalap alaprajzzal. A várócsarnok vöröskővel burkolt, alacsony betonlapra helyezett üvegfalból áll, vasbeton lapos tetővel. A csarnok közepén ajtó nélküli átjáró van s a nyugati oldalán van elhelyezve a pénztárfülke (18—6. fénykép).

Forgalom

A kikötő forgalma mérsékelt. 1935—36-ban a forgalomszámlálás a ki- és beszálló utasok tényleges számbavétele alapján történt, a felszabadulás óta csak az eladott jegyeket tartják nyilván.

Utasszám:

1935. évben 5 ezer,

1936. évben 3 ezer,

1962. évben 3 ezer,

1963. évben 9 ezer,

1964. évben 10 ezer,

1965. évben 10 ezer,

1966. évben 13 ezer,

1967. évben 11 ezer,

1968. évben 9 ezer,

1969. évben 7 ezer,

1970. évben 8 ezer,

1971. évben 8 ezer,

1971. évben 9 ezer fő volt.

összefoglaló adatok

Épült: 1846.

Újjáépítették: 1927, 1947, 1951.

Személyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz:

60 m.

Móló hossza 230 m.

Fejlesztés

A kikötő környéke elhanyagolt. A leendő park helye jelenleg nádas és mocsaras. A légi felvétel is világosan mutatja a móló melletti nádas előretörését.

A kikötő és a mellette levő terület rendezésére a terv készen van. A kikötő-medence kotrásából kikerülő anyaggal a terület feltöltése és rendezése, valamint a partvédőmű megépítése és a parkírozás is a sürgős teendők közé tartozik. Ezeken kívül szükséges a kikötőőrház felépítése.

206