Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
11. Dunai Cement- és Mészmű (DCM) kikötő
fénykép). A kikötő feltöltési munkáival egyidőben kezdték el a 2. sz. műútról leágazó kikötőút építését is. Az út első 251 m hosszán 6 m széles betonburkolat készült, míg a további szakaszon előregyártott lapburkolat. A kikötő feltöltési és iilepítési munkáinak befejezése után szállították le és szerelték össze a vasszerkezetű kavicsosztályozó berendezéseket. A kikötő feltöltési munkáit az O VF Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat, a kikötőút földmunkáját az ÉM Földgép Vállalat, a rézsűs partfal burkolását, valamint a kikötőút lapburkolását az ÉM I. számú Mélyépítő Vállalat végezte. B) DCM MEDENCÉS KIKÖTŐ A kikötő telepítése és általános elrendezése A medencés kikötő a Büki sziget által határolt és mesterséges gáttal lezárt öbölben fog kiépülni. Az öböl jelenleg 70—80 m széles, 450 m hosszú szabad víztükrű medence, amelynek déli végét homokos iszap zárja le. A kikötőmedence bejárati csatornájának tengelye a szabályozási vonallal 30°-os szöget zár be. A kikötőpart délkelet—észak- nyugati irányú. A kikötő területe a 2. sz. budapest—balassagyarmati állami közútról 300 m hosszú bekötő útról közelíthető majd meg. A kikötő délen közvetlenül csatlakozni fog az ideiglenes kikötő partjához. A kiépítendő kikötőmedence teljes hossza 340 méter, szélessége 120 m (11-5. ábra). A bejárati csatorna fenék- szélessége 50 m. A kikötőmedence és a bejárati csatorna fenékszintje a legkisebb víz alatt 3,0 m lesz (96,00 mA. f.), így az 1000 tonnás uszályok még az LKV esetén is biztonságosan közlekedhetnek. A be- és kirakodó függőleges partokat kivéve, a kikötő rézsűs partkialakítású (11-6. ábra). A jelenlegi ideiglenes kikötőt magasabb szintre fogják feltölteni és a medencés kikötővel összekapcsolják. A MÉLYÉPTERV 1951-ben a kikötő elrendezésére tanulmánytervet készített „A DCM kikötőjének változatai” címmel. Ebben részletes műszaki és gazdasági indokok alapján a medencés kikötő megvalósítását javasolta. Az ideiglenes kikötő megépítése után a beruházó részéről ismét felvetődött annak gondolata, hogy a már meglevő ideiglenes kikötő folytatásaként nem volna-e gazdaságosabb nyílt dunai kikötő létesítése. Erre vonatkozó tanulmányt a MÉLYÉPTERV 1960. júliusában készítette el, amely részletesen foglalkozott mindkét változat előnyeivel és hátrányaival, azokat értékelte és költségbecsléssel alátámasztva továbbra is a medencés kikötő megépítését javasolta. A kikötő vízrajzi viszonyai A kikötőre vonatkozó jellemző vízállások megegyeznek az ideiglenes kikötő anyagánál közöltekkel. A kikötőmedence a Büki sziget által elzárt öbölben a Duna romboló hatásától védett, ezért rézsűs partjait csak a 104,00 m szintig szük11-6. ábra. Bejárati csatorna mintaszelvénye Рас. 11-6. Модельное сечение входного канала Abb. 11-6. Regelquerschnitt des Einfahrtskanals Figure 11-6. Model section of entrance canal Fig. 11-6. Canal d’entrée. Profil type 88
