Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
11. Dunai Cement- és Mészmű (DCM) kikötő
Előzmények A DCM létesítésével Magyarország évi cementtermelése megkétszereződött. A gyár évente I millió tonna cementet gyárt. A cementmű Vác várostól északra 4 km távolságra épült. Nyersanyagbázisát a Naszály hegység mészkővagyona képezi. A szükséges agyagmennyiség is helyben termelhető ki. A cementmű telepítésénél figyelembe vették a vízszállítási lehetőségeket. Vízszállítással irányozták elő a cementmü kohósalak-szükségletének biztosítását a Dunai Vasműből, valamint a kész cement elszállítását. A kohósalak visszárujaként a Dunai Vasmű egyik nyersanyagát, a váci mészkövet is vízszállításra tervezték. A kikötő tervezésének alapja tehát a két ipari létesítmény között a nyersanyag és alapanyag gazdaságos szállítási kooperációja volt. A MÉLYÉPTERV már 1951-ben elkészítette a DCM kikötő terveit az alábbi forgalomra. A kikötőbe érkezik 290 000 t kohósalak a Dunai Vasműből és, elszállításra kerül a Vasmű részére a kikötőből 250 000 t mészkő, valamint 400 000 t cementáru. Az építési munkák 1952-ben elkezdődtek a medence kotrásával, de pénzügyi nehézségek miatt 1953-ban leállították. A cementmű építéséhez szükséges nagy mennyiségű építési anyagot vízen tervezték a helyszínre szállítani. Ennek kirakására ideiglenes kikötőt terveztek. Az ideiglenes kikötő helyéül a végleges kikötő tervezett bejárati csatornájától délre húzódó nyílt Duna-parlot jelölték ki. Tervezésénél a végleges kikötő vonalozását figyelembe vették, hogy annak építésekor majd a két kikötő szerves kapcsolata létrejöhessen. Az ideiglenes kikötőt 1959—60-ban megépítették. A végleges kikötő építését a szállítási szükséglet függvényében a IV. ötéves terv időszakára irányozták elő. A kikötő bővülő feladatai miatt 1965-ben új tanulmány- terv készült. Ez a tanulmány már figyelembe veszi a DCM részére érkező 125 000 t/év fűtőolajat is. A végleges kikötő létesítése még csak a tervezés állapotában van. Tekintettel azonban arra, hogy szervesen kapcsolódik a már megépült ideiglenes kikötőhöz, amely a DCM megépítése után még ma is működik, a két kikötőt külön-külön, a megvalósítás sorrendjében szükséges ismertetni. A) DCM IDEIGLENES KIKÖTŐ A kikötő telepítése és rendeltetése Az ideiglenes kikötőt Vációl északra, a Duna jobb partjára telepítették a Büki sziget déli végéhez, az 1681,4 fkm szelvényben, közvetlenül a tervezett medencés kikötő bejárata alá (11-1. ábra, 11-1 .fénykép). Létesítésének célja az volt, hogy megfelelő helyet biztosítson a DCM felépítéséhez szükséges, vízi úton érkező anyagok kirakására és tárolására. A kikötő általános elrendezése Az ideiglenes kikötőt 2 hajóhosszra építették ki. Tervezésénél az 1. sz. Mélyépítő Vállalat 500 000 m3 betonkavics szükséglete volt az irányadó. A kikötőt rézsüs partként képezték ki. A burkolt parthossz 190 méter, két végén íves lezárással. A középső egyenes szakasz hossza 128 m. A kikötőparttal párhuzamosan a 104,00 mA. f. szintre épült ki az alsó plató, amely 30 000 m3 kavics deponálására szolgál. Szélessége 29 m. A felső plató szintje 106,50 mA. f. Ide helyezték el a kavicsosztályozó berendezéseket. A feltöltött kikötőplató és a magaspart közötti lefolyástalan terület fakadó vizét szivárgórendszer beépítésével vezették el. A kikötőbe a 2. számú főközlekedési útról 6 m szélességű beton lapburkolatú út vezet le. A kikötő területén a kavicsosztályozó mellett, a zavartalan rakodás és szállítás biztosítása végett, az utat két nyomszélességben körforgalomra építették ki. A rézsüs partfalba kikötőbakokat és lejárólépcsőket építettek (11-2. ábra). 6 Folyami kikötők 81
