Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
3. Szőnyi olajkikötő
A kikötő pillérsor építését ideiglenes kikötő építése előzte meg, amelyhez kapcsolódott a végleges kikötő építésének állványzata is. A kutak és a szekrény részben fix állványon épült meg, majd a Nemzet úszódaru a helyére vitte és a további építés és süllyesztés az úszódarura felfüggesztve folyt. A süllyesztés megkezdése előtt a mederfeneket 101,50 mA. f. szintig kikotorták, hogy a kút, ill. szekrény egyenletesen feküdjön fel. A kutak és szekrények 3 m, ill. 2 m-es szakaszát fix állványon betonozták be és 21 nap eltelte után emelte be a Nemzet úszómű a süllyesztés helyére. A kutak és szekrények külső felületeit 350 kg/m3 C 500-as cementhabarccsal bedörzsölték a kedvezőbb súrlódási ellenállás elérése céljából. A felfüggesztő lemezeket a bekötő vasakkal, valamint a dörzsfák felerősítését szolgáló elemeket a vasszereléssel együtt építették be. A kutak és szekrények terv szerinti felfüggesztő szerkezettel készültek. A vasbeton szerkezeteknek a vízbe való leeresztése előtt a mederfenék állapotát búvárral és szondázással megvizsgálták, s az egyenletlenségeket eltüntették. A kutak és szekrények süllyesztéséhez szükséges kotrást a mindenkori Duna-vizállásnak megfelelő belső vízállás mellett kellett végezni, hogy vízbetörés ne álljon elő, mert az a szerkezet káros elferdülését okozhatja. Ez az 1957-es évben végzett munkánál fokozottabban érvényesült, mert példaként állott, hogy az 1951-ben épült III. sz. mederpillér egyik kútja 22 cm-rel elbillent. A kutakból és pillérekből kiemelt anyagot a markoló a Duna-part felé a vízbe deponálta. A süllyesztés befejezése után a fenéken levő iszapos masszát iszapszivattyúval távolították el. Ezután készült el víz alatti betonozással a záróbeton, majd annak megkötésével a víz leszívása után, a kitöltő beton. A szekrényeknél a kitöltő beton tetejére 50 cm vastag teherelosztó lemez épült. A felmenő fal a födémekkel és lépcsőpihenőkkel egyidőben készült el az élvédő szögvasak, jégtörő szögvas kikötőbakok beépítésével. A kikötő- és vezetőpillérek elkészülte után emelték be a kezelőhíd hossztartóit. A hossztartókban fabetéteket helyeztek el a korlátoszlopok részére. A hossztartókat elhelyezésük után kereszttartókkal kötötték össze és erre helyezték az előregyártott 25 cm széles vasbeton járólemezeket. A vízkivételi müvet szintén a Nemzet úszódarun építették ideiglenes fenékkel, a felhajtó erőt a nagy súly miatt igénybe véve. Először az alaptest 2,10 m magas részét építették meg az ideiglenes fenékkel együtt, majd annak megkötése után a szekrényt megemelve a munkaplatót elbontották és csör- lőkkel a víz színére helyezték, illetve abba 1,20 m mélyre lesüllyesztették. A vízzáróság ellenőrzése és kijavítása után magasították fel a szekrényt először 2,90 m-ig, majd 4,90 m-ig és végül 7,0 m-ig. Ezután a szekrényt megtöltötték vízzel és a ll,20m magasságig felmagasították. A további süllyesztés végett az ideiglenes fenéklemezt búvármunkával eltávolították és markolós kotróval a szekrényt a 97,20 mA. f. szinte lesüllyesztették. A további felfalazási munkát a Nemzet úszómű állványáról készítették el. A lesüllyesztés után közvetlen elkészült a víz alatti öntött záróbeton, majd a víz kiszivattyúzásával a fenékbeton és a kitöltő beton (3-4. fénykép). A 11,20 m-re való felfalazással egyidejűleg helyezték el az 5 rétegű szigetelést a bekötő szerelvényekkel együtt (3-5. fénykép). Az építési munkák befejezése után került sor a gépészeti szerkezetek elhelyezésére. Tervek Szőnyi kikötő híd: MÉLYÉPTERV; készült 1952. A III. sz. mederpillér felső kútjának elferdülés felülvizsgálata és kimosás elleni védekezés. MÉLYÉPTERV; készült 1953. Szőnyi kikötőhíd új kikötő- és vezetőpillérei: MÉÉYÉPTERV; készült 1955—56. Szőnyi ideiglenes olajkikötő. MÉLYÉPTERV; készült 1956. Szőnyi K. üzem vízkivételi műve. MÉLYÉPTERV; készült 1957. Irodalom OVF: Területi Vízgazdálkodási Keretterv (TVK) 1. kötet 44
